Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Jolánkai Gyula: Hydrológiai kérdések a vízi utak tervezésénél

lüÓ Hydroiógiai kérdések a vizi utak tervezésénél. 3. A csatorna táplálásához — tekintetbevéve a hozzá- és elszivárgást, a csapadékot és elpárolgás!;, — mikor mennyi vízre van szükség? Ennek a vízmennyiségnek az ismerete alapvető fontosságú a tervezésnél, mert ezen az alapon lehet méretezni a csatornát tápláló szivattyútelepet. Ha a szivattyútelep és a szivattyúzás költsége egy bizonyos határt túllépnek, akkor gazdaságosabb volna a Duna-Tisza csatornának a Zagyva völgyéből átvezetett vízzel való táplálása. Ha a tervezésnél ez a megoldás fog előtérbe kerülni, úgy a hydroiógiai problémák száma igen megszapoordik. Tudjuk, hogy a zagyva a legkisebb vizek idején csaknem elapad. A Duna-Tisza csatorna táplálására tehát csak a tárolás jöhet szóba. A tárolásnál a Zagyva számos mellékvízfolyása között lehet választani. A választást a gazdaságosság mellett a hydroiógiai és geológiai szempontok határozzák meg. 4. A Duna-Tisza csatorna megépülése után a csatorna mentén milyen talajvízállások fognak kialakulni, milyen széles területsáv mezőgazdaságát fogják érinteni a megváltozott talajvíz viszonyok. Az el- és beszivárgásra és a leendő talajvízállások meghatározására 1944-ben a csatorna nyomvonalának egy alkalmas pontja Kecskemét mellett a Nyiri erdőben egy szivattyúzási kísérletet szándékoztak végrehajtani. A 60 cm. belvilágú és 16 m. mély porozus betoncsővekből összeállított kavics szűrőbe elhelyezett szivattyúakna és az akna körül elhelyezett kémlőkutak el is készültek. A szivattyúzásra sajnos nem került már sor, mert azt a háború eseményei megakadályozták. A kísérleti terület topográfiáját, a talajvíz állását, ingadozását, a talajban lévő és a légiköri nedvesség egymásra való hatását, a kérdéssel kapcsolatba hozható összes meteorológiai tényezőket a legpontosabban igyekeztek tisztázni és az erre vonatkozó megfigyeléseket már a kútsüllyesztési munkák alatt is végezték. A KÚtsüllyesztésekkel kapcsolatban vett talajmintákból megállapították a talajfiziklai tulajdonságokat, Egyszóval megfigyeltek mindent, aminek hatása lehet a leszivattyúzott víz felületének kialakulására. A kísérlet alapján alkalom nyílott volna az elméletileg számítható vízfelületeknek és vízhozamnak a tényleg észleltekkel való összehasonlítására és az elméleti számítási rendszernek ilyen alapon való tökéletesítésére. A kísérlettől azt várták, hogy eredményeinek felhasználásával a csatorna nyomvonalán végig csupán a talajra és a talajvízre és a meteorológiai viszonyokra vonatkozó megfigyelésekből, illetve jellemző adatokból a keresett elszivárgási- beszivárgási vízmennyiségek és a talajvíz felülete megbízhatóan számítható lesz. A kísérlet tervét és előmunkálatait a háborús cselekmények következtében elhunyt dr. Komlóssy Imre kollégám .végezte, akinek kiváló személyes adottsága és tudása mellett minden remény meg volt arra, hogy a jelentős költségekkel járó kutatásból használható eredmények származtak volna. Jelenleg a Duna-Tisza csatorna előmunkálataira oly kis öszszeget folyósítanak, hogy a tudományos szempontból is igen érdekes kísérlet befejezése sajnos a távolabbi jövő számára marad.