Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Földvári Aladár dr.: A kőzetek vízvezetőképességének tényezői

A balatonfüredi Quadt-féle kút foglalása írta: Papp Ferenc dr* 1940. augusztus 4-én Balatonfüreden, a Nagyszálló és az Eszterházy szálló mellett egy elhagyott savanyúvizes kút foglalása volt a feladat. A kút teljesen fedetlen volt és aknájában jóllehet erőteljes szénsav előtörés volt észlelhető, de szeméttel volt tele. Körülötte trágyázott konyhakert, így tulajdonképpen kétséges volt rendbehozatala. Az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályának vezetője Papp Szilárd dr., az állapotot megismerve vállalkozott, hogy havonként kiküldve egy munkatársat, aránylag rövid idő alatt közegészségügyi szempontból kifogástalan minőségű vizet biztosít. Az OKI óhaja azonban az volt, hogy a víz felhasználása érdekében, megfelelő módon foglaljuk a kutat. A Közegészségügyi Intézet nemcsak a kút vizét, hanem a szerves trágyával beszórt konyhakerti területet is fertőtlenítette és ez kb. 6 hónap alatt, teljes sikerrel járt. Közösen előírtuk hogy szerves trágyával sem virág, sem konyhakertészetet fenntartani nem szabad és a kút foglalási terveinek kidolgozása előtt, helyszíni szemlén tisztáztuk a földtani viszonyokat. A talaj alatt a kút környékén permi homokkő és fedőjében alsó triász dolomit törmelék volt található. Terephullám árulta el, hogy egyrészt É—D-i irányú, másrészt erre majdnem merőleges közel K—Ny-i irányú törések érték e területet. Az így kialakult K—Ny-i irányú lépcső lejtése kb. 35° volt. A törések a szénsav előtörése szempontjából igen fontosak, mert azok a perm homokkő alatti kiömlési kőzetek (vulkánitok) ; valószínűleg kvarcporfir, illetve porfir lávájából származhatnak. A rések és a hasadékok ily módon való keletkezése mellett e tektonikus folyamatok a tereplépcsőt is kialakították és elhatárolták a perm és triász képződményeket. A talaj homokos iszap, illetve agyagos iszap. Főleg ez utóbbi kedvező, mert a csapadék, a közeli talajvíz miatt megduzzadva, a szénsav előtörését fékezi és e helyen a kérdéses aknakút felé tereli. Az alsó triász dolomit — amint az a kút tisztításakor szembetűnt — igen töredezett, murvás volt. A dolomit darabkák között finom lisztszerű dolomit is szeszélyesen oszlott el. A murvás szerkezet a tektonikus folyamatok folytán jött létre, a lisztes bevonat pedig a szénsav aggresszivitására vezethető vissza. A szénsavas víz legerőteljesebben az É-i oldalon áramlott elő. A dolomit fekvőjében levő permi vörös homokkő színe kisebb-nagyobb foltokban ibolyaszürkén fakult volt. Ez a kifakulás részben az előtörő szénsav, részben a ritkán elszórt pirit kristályok elbornJásából keletkező kénsav hatására következett be. * Előadta a Hidrológiai Szakosztály 1944. február hó 23-iki szakülósón.