Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1944. évről - I. Évzáró ülés 1944. I. 26-án

71 A jelentés szerint tehát — úgy látszik — gondot okozott a 73.875° C. meleg artézi víz értékesítése. önkénytelenül felmerül a kérdés, vájjon szükség volt-e az újonnan feltárt vízre? Zsigmondy — említett összefoglaló művében — az artézi kút létesítése előtti időben a budai oldalon kifolyó meleg és langyos források vizének mennyiségét — Molnár és Reitter alapján — napi 49.420.000 literre becsülte a Margitsziget és a Fürdősziget forrásain kívül. Nem lehet ma megállapítani, hogy a múlt század hetvenes éveiben a budai fürdők mennyi vizet használtak fel. Biztosra vehető azonban, hogy az említett víztömegnek legalább a fele használatlanul folyt a Dunába. Tisztán a vízmennyiség szempontjából tehát felesleges volt az új kút. Nem is ebből a szempontból kell értékelnünk Zsigmondy alkotását! Munkájának jelentősége kettős: 1. Igazolta geológiai elgondolása lényegének helyességét s pontos észleléseivel és az átfúrt rétegek részletes, gondos feldolgozásával a pesti oldal földtani felépítésébe bepillantást nyújtott. 2. A városligeti artézi kút volt az alapja a virágzó Széchenyi-fürdőnek. Az artézi fúrás az Andrássy-út keleti végén, a Hősök-terén, a milléniumi emlékmű alatt van. A fúrás fölé Ibi Miklós igen szép kis emlékművet emelt, melynek oldalain a gőzölgő, gyöngyöző melegvíz lecsurgott. Ez a művészi alkotás a millenium idejéig díszítette az artézi kutat. 1898-ban a székesfőváros tanácsa a pompás emlékművet a Széchenyi-hegv 464 m. magas tetejére helyeztette fel az 1860. május 20.-án felállított rési kőoszlop helyén. Az artézi kutat és Zsigmondy Vilmos érdemeit hirdeti itt a következő felírás: ..Széchenvi István gróf. a legnagyobb magvar dicsőségére Ybl Miklósnak ezt az alkotását az artézi kútt '

1 ide hozták 1898-ban Márkus József főpolgármester és Halmos János polgármester idejében. Átépítették 1926.-ban Ripka Ferenr dr. főpolgármester. Sipőcz Jenő dr polgármester idejében." Mélyen tisztelt Évzáró Ülés! Immár másfél évtizede veszek részt a Szakosztály ügyeinek intézésében, részben — hosszú időn át — mint társelnök. A szakosztály könyvtára — a választmányi határozat alapján — a vezetésem alatt levő műegyetemi tanszéken nyert elhelyezést s az ügykezelés is ott bonyolódott le. Ezen idő alatt bőségesen volt alkalmam észlelni Szakosztályunk fejlődését s egyúttal a nehézségeket is ,melveket sikerült mindig elhárítani Örömmel láttam, hogy erősödtünk s hogy lassanként éppen olyan siílyra tettünk szert, mint maga az anyatársulat. És most — mikor az elnöki tisztségtől megválók — hálás köszönetet mondok azért a bizalomért, melyet nemcsak az utolsó három évben, hanem már azelőtt is élveztem. Köszönetet mon-