Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)
Thoma Frigyes: Újabb mérési eljárás a Szt. Gellért-forrás hozammérésénél
64 Thom a Frigyes sére, hőmérséklet és vízhozam pontos megállapítására. A budapesti gyógyforrásokat vízelőtörés szempontjából Taries Sándor dr. 5 csoportba osztja. (L. az 1. ábrán.) Az 1. ábrán feltüntetett vizelő törések közül a III. és IV. jellegű források hozammérése mind a mai napig elég bizonytalan és pontatlan volt. A Szt. Gellért fürdő 13 forrása a föld alatt kb. 10 m mélyen tör fel s itt egy medencében gyűjtik össze a vizet. Innen szivattyúzással emelik fel a fürdők részére a szállodában elhelyezett tartályokba. A forrás medencéjében az egyes források a medence alján buggyannak fel. Az eddigi mérések a forrás vízmennyiségének, hőfokának és a forrás medencéjében való vízállásának megállapításából álltak. Ezekből az adatokból igyekeztünk megállapítani egy olyan öszszefüggést, melyből következtetni lehet az adott esetben a forrás felhasználható vízmennyiségére. A forrás vízállása hatással van a forrás hozamára. Minél magasabb a vízállás, annál nagyobb nyomást gyakorol a víz az egyes forrásokra, és így csökkenti azok hozamát. Ezenkívül a Duna vízállása is befolyással van a forrás hozamára. Ezt már régebben kimutatták és szabályként kimondták, hogy magasabb Dunavízállás hozamcsökkenést okoz. (Molnár F., Schafarzik F.) A vízmennyiség mérésének eddigi módszere mellett a mérés kényelmetlen volt. A forrásba többször le kellett menni és a vízállás változásának megfelelően a szivattyúkat vezérelni kellett. Ezenkívül a vízállás leolvasása a 45"-os gőzben és a rossz megvilágítás mellett és a víz meniszkusz hatása miatt szintén csak korlátozott pontossággal történhetett. A mérőtartály úszójának jelölési módja sem volt kielégítően pontos. Példával könnyen igazolható, hogy az a hiba, amit az eddigi mérési eljárás feltétlenül magában rejt, milyen befolyással van az eredményre. A forrás alapterülete, mely a magasság változásával nő, illetőleg csökken, megközelítőleg 144 m 2 2 mm-es hibát és 20 perces mérést feltételezve, ez 14.4 l/p. különbség. Vagyis lia a mérés befejezésekor a vízállás 2 mm-el magasabb a forrásban, mint kezdetkor volt, a kapott vízhozam értéke 14.4 l/p.-el kevesebb lesz. Ha tekintetbe vesszük az 1943. dec. 24-ikén végzett mérési sorozatot, akkor azt látjuk, hogy a hiba megfelel 4 cm-es vízállás különbségnek. Az ismeretlen függvényben tehát, melyben a vízállás is mint tényező szerepel, ilyen hiba nem elhanyagolható. Ehhez járult még eddig az is, hogy a felső tartályban, ahova a szivattyúk a vizet szállították és amelyből a vízmennyiséget kiszámítottuk. az úszó leolvasóképessége ceruzajelöléssel szintén nem volt elég pontos. Tehát az összes hiba megfelel 8 cm-es forrásvízállás különbségnek. E pontatlanságot mindenképen csökkenteni kellett.