Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Vendl Aladár dr.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete

/ Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. 39 A csapadékvíznek a begyek tetőin és a lejtők felső felében tetemes mennyiségben való felfogásához és. elvezetéséhez, — amennyiben ezen munkálat rendes hatósági engedélyt nem igényelne, — a bányhatóság engedélye mindig kikérendő. Minthogy a legalacsonyabb budai térszínen is a 10 m mélységig való lehatolás e vélemény szerint meg volna engedve, nyil vánvaló, hogy a Király-fürdőt érdeklő összes már meglevő vízvezetési és csatornázási berendezések fenntartásához, valamint új, a már meglevőknél mélyebbre nem fektetett csővezetékek és csatornák létesítéséhez szükséges munkálatok, — amennyiben a fentebb megállapított mélységeken alul nem terjednek, — szabadon végezhetők. A pesti és a budai oldalon egyaránt külön engedély nelktil végezhetők el az összes közforgalmú vasutak és közútak munkálatai az említett mélységekig. E munkálatok tekintetében egyébként a földművelésügyi miniszter által a kereskedelmi miniszterrel együttesen 1889 július 8.-án 24852. szám alatt kiadott rendelet intézkedései az irányadók. Ha azonban a bányahatósági engedély (nélkül elvégezhető munkálatok alkalmával akár a pesti és a budai oldalon, akár a Ouna, medrében l5°C-nál melegebb víz jelentkeznék, úgy a munkálatok haladéktalanul megszüntetendők és a fenti körülményről a m. kir. bányakapitányságnak azonnal jelentés teendő A bányakapitányság geológiai szakértő véleménye alapján .teszi meg további intézkedéseit. Az így javasolt közös külső védőterület az eddig kiadott engedélyokiratokat mind figyelembe vette, tehát az összes eddigi érdekek teljes érvényben maradását biztosítaná. Azaz 1. a nie leg gyógyforrások védelme jobbau biztosított volna, mint eddig és 2. a külön engedély nélkül végezhető munkálatok szempontjából nagyobb szabadság engedélyeztetnék. 3, Az így javasolt közös külső védőterület észak felé közvetlenül csatlakozhatik majd a Pünkösd-fürdő részére a jövőben esetleg engedélyezendő védőterülethez. Az engedélyokiratok a Császár-, Szent Lukács- és Szent Margitsziget-fürdő részére külön-külön belső védőterületet, a Szent (««Mért-, Rudas- és Szent Imre-fürdő számára közös belső nédóterületet állapítottak meg. Ezek a belső védőterületek továbbra is változás nélkül maradjanak meg az engedélyokiratok szövegében. Ezek megmaradása természetesen még jobban biztosítja a meleg és langyos gyógyforrások hathatós védelmét. A keserűsós-glaubersós gyógyforrások védőterülete. Mivel ezek a gyógyforrások a felszín közelében, a kiscelli agyagban levő vízből táplálkoznak, megvédésük is a meleg és