Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Dr. Göbel Ervin: Vízkutatás a Délorosz-süllyedék területén

Vízkutatás a Délorosz-süll.yedék területén 73 azért nem adhatott vizet, mert a vízvezető homokrétegek kiékelődtek ezen a részen az agyagban. Ld: a Kursk környéki vázlatot. Pár napon keresztül tanulmányoztam a vidék hidrológiai viszonyait. Tapasztaltam, hogy vízellátásban két rétegnek jut szerep. Egyik a felső kréta (senon) fehér márgája, melyből rétegforrásként fakadnak fel Paninó, Medvenszkoje, D.racsevka és egyéb községek forrásai. A források mind a 180—200 m t. sz. feletti magasságban erednek. A másik víztartó rétegnek a 230—240 m t. sz. feletti magasságban települt felső eocén — oligocén korú agyagot közbetelepült homoklencsékkel tapasztaltam. Ezt igazolták a táborhelyünk közelében fekvő község (Solomikovszkije Dvory) kútjai is. Ld: a Kursk környéki szelvényt. Szerény berendezésű fúrókészletünkkel a felsőkréta, kb. 60—80 m mélységben lévő vizének kiaknázására egyáltalán nem számíthattunk. Ezért utasításomra a vízműszaki szakasz a 4-, 5-, 9-, 10-. 10/a- és a 15számú fúrásokat a 240—5 m t. sz. feletti magasságok között kezdte, vagyis a hozzánk legközelebb lévő víztartó rétegekbe telepítette. A fúrások 0—1 m -ig csernozjemet, 1—4—5 m -ig sárga és barna anyagot, innen 8—9 m -ig szürkés-barna foltos anyagot és végül 9 m után vizet tartalmazó homokréteget adtak. A 15. számú fúrás annyiban jelent kivételt, hogy a víztartó homokréteget már 6 métertől megkaptuk. Ld: az I. fúrási 6. sz. térkép. Kursk környéki vázlat.