Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Dr. Göbel Ervin: Vízkutatás a Délorosz-süllyedék területén

70 Dr. Gőbel Ervin A főgyűrődési irányra több keresztráncolódás keletkezett, mely antiklinálisokat és színklinálisokat hozott létre. Délen a Donez hátság a Podóliai masszívummal határolódik. A törésvonalakon vulkáni képződmények keletkeztek. A gyűrődéseket keleten harmadkori képződmények fedik. A Manits süllyedőkben is hasonló zavarokat észlelhetünk. A hegység keleti folytatását egyesek az Ust-Urt tömbben keresik. Nyugaton a gyűrődések a kréta és fiatalabb tertiár alatt tűnnek el, melyekben szintén találhatunk zavarokat. Északon és északnyugaton emelkednek ki a tertiár bazaltok a Délorosz-süllyedék táblás vidékéből. A hegység legnyugatibb folytatásának a Szkita falat vélik egyesek. A Donez hegység gyűrődéseit és azok folytatását nyugatra és keletre, a Szkita falig, majd az Ust-Urt blokkig, mint Ammodezi hegységet foglalják össze. Ennek mintájára nevezik újabban a Délorosz-süllyedéket Ammodézi süllyedéknek is. A Délorosz süllyedék északi és északnyugati része sokkal egyszerűbb. A Sial masszívumot már a karbontól kezdve törések érték, lényegileg az egész tömb kisebb rögökre bomlott, melyek egymáshoz viszonyítva elmozdultak. Ennek következménye, hogy a rajta lévő táblák kis távolságból szemlélve egyenesek, nagyöbű távolságból pedig gyöngén hajlottak, hullámosak. Sokan a rögök helyzetével igyekeznek magyarázni a mai folyóhálózat kialakulását. Morfológiai szempontból az egyes részek egymáshoz viszonyított elmozdulása szinte semmit sem változtatott a helyzeten, mert a lepusztítás, főleg a jég-borította területen a szintkülönbségeket elegyengette. A rétegek sem települtek egymással párhuzamosan, hanem közöttük diszkordáns települések, elvékonyodások, megvastagodások és lencsés szerkezetek fordulnak elő. Morfológiailag a felszínt 200—350 m közötti magasra emelt, lapos vagy gyengén meghajlott egyhangú táblák alkotják. Ezekbe a táblákba vágják be a folyók többé-kevésbé szűk, szurdok szerű völgyeiket. A frissen kierodált folyóvölgyek oldala meredtek, az idősebbeké a denudáció hatása következtében lankásabb. A piatok elmaradhatatlan jellemzője a vádi-szerűen meredek falakkal bevágódó vízmosások. Bennük víz csak nagyobb záporok alkalmával van. Ld: a felvételt. Az általam ismertetendő területnek még egy érdekes tulajdonsága van: a táblaság felső részén települt tertiár rétegeket az erózió átvágta, lehatolt egészen a mezozóosz eredetű márgarétegekig. A rétegtani térképeken ez a rész érdekes rajzot mutat, mert a plató tetején harmadkori rétegek vannak, a kanyargós folyóvölgyek oldalai pedig másod korúak. Ld: az idevonatkozó 5. sz. térképet. Az első terület, ahol vízkutatást kellett folytatnom, Kursktól délre