Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Soltész László: Békés város Asztalos-utcai artézikútja

Békés város Asztalos-utcai artézikútja. Irta: Soltész László* Előadásomnak az a célja, hogy szószólója legyek egy elhagyatott, csak igen kevesek által ismert ügynek, a békési Asztalos-utcai artézikút ügyének, amelynek vize, mint azt már előre bocsájthatom, hőmérséklete és oldott sótartalma miatt a nautheimi megállapodások értelmében ásványi hévíznek nevezhető és mint ilyen nemcsak a község belföldi idegenforgalma szempontjából, hanem mint természetes gyógyvíz idővel országos viszonylatban és jelentőségre tehet szert. Az előadás tehát a célnak megfelelően nem tartamaz tudományos fejtegetéseket, hanem csak a meglévő adatok geológiai, kémiai és biológiai szempontból való összefoglalására terjed ki. Békés a Körös partján, síkságon elterülő helység. Körülbelül 30.000 lakosa van, amelyből 18.000 lakik belterületen. A belső területeken a felső talajvíz stagnál és erősen szennyezett. A helység vízellátását 1927-ig a belterületen 16 fúrott közkút biztosította, amelyből kettő artézi-, a többi 70—200 m mélységig terjedő szivattyús kút. 2—30 m mélységű ásott kút majdnem minden házban található, vizüket azonban nagy keménységük miatt ivásra nem használják. Néhány ilyen ásott kút vizének keménységét meghatároztam, az eredményt német keménységi fokban kifejezve, a következő adatokat nyertem: Békés, Szép-utca 6. szám alatt lévő 3 m mély kút vizének változó keménysége 29.7°, állandó keménysége 63.3°, összes keménysége 93.0°. Békés, Irányi Dániel-utca 18. szám alatt lévő ásott kút vizének változó keménysége 32.0°, állandó keménysége 19.25°, összes keménysége 51.25°. Ezek az értékek jóval túlhaladják az ivóvíz-keménység felső határát, mivel az 25—30° között van, az optimális érték pedig 8—10°. Mivel a kutak a lakosság vízszükségletét csak nehezen tudták fedezni, és még a fúrottak közül is soknak a vize szennyezett és nem egészen kellemes ízű volt, azért vált szükségessé egy újabb artézikút * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztály 1943. III. 21-i szakülésén.