Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban

Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban. 53 források az alluvium szintjében: Özörény és Pelsőc közti f., Pálutfej alatti f. (T. görgőtől SW-ra), Szádalmással és Körtvélyessel szemben a Torna vögysíkján felfakadó források, végül a Gyepes forrás, s. i. t. Az átmeneti vagy a mélykarszt magasabb részleteivel kapcsolatosak, mésztufát — helyzetüknél fogva — alig raknak le. d) Nyomás alól kiszabadulva, a mélykarszt mélyéből, vagy a fedett karsztból törnek fel, néha kevés hévvizzel és gázzal együtt (Szalonna, Méhész melegvize, Lévárt, Sajókirályi, Özörény, mellétei malom f.). Alulról törve elö, vízhozamuk egyenletes, bizonyára csak a nagyobb periódusú csapadékmennyiség-változásokat érzi meg) a dunántúli szénbányaterületeken észlelt lassú karsztvízszint-ingadozásokhoz hasonlóan). Tiszta vízüek. A fenti beosztás, sajnos, helyenkint csak hiányos adatokra támaszkodik és megtörténhetik, hogy részletesebb vizsgálatok után gyökeres változtatásokat kell rajta végezni. Közzététele azonban azért fontos, hogy számot adjon arról milyen nehéz még egyetlen csoporton belül is egységes, minden egyes forrásra érvényes jellemzést adni. A részlettanulmányok még többféle forrástípust állapítanának meg. Valamennyi fontos, jellemző sajátságot figyelembe véve, már most is megállapítható, hogy a Gömör-Tornai karszt 100-nál több nagyobb karsztos forrása között kevés egyformát találhatunk. Úgyszólván mindegyik külön „egyéniség". Végeredményként, az eddigiek alapján, a forrásképződés módjáról az alábbiakat állapíthatjuk meg. 1. A sekélykarszt vizei — amennyiben a karsztfenék térbeli kiterjedésű (3 dimenziójú, — nem bukkanhatnak elő rétegforrások alakjában, sem szerkezeti vonalon nem törnek elő, hanem bizonyos alkalmas térben összegyülekezve, kőzethasadékok mentén kialakult járatrendszeren át, vagyis előre megjelölt irányokban készítenek utat a szabadba. 2. A sekélykarszt vize, ha a nem karszt felé éles vetősík a határ, rétegforrások útján is napvilágra bukkanhat. 3. A sekély- és mélykarszt közötti átmeneti övezet vizei vagy nem sokkal magasabban az alluvium felett, vagy az alluviális völgyfenék szintjében nyíló járatokból még a felszínre ömölhetnek, utóbbi esetben az alluviális ülledék visszaduzzasztása miatt. (Ide tartozhatnak az irodalomból már ismert, alluviális térségeken elhelyezkedő vizenyős területek a Torna—Boldva völgyében, ld.: 25.) 4. A mély és fedett karszt vizei csak kivételes helyeken (törések, stb.) részben mélységi vizekkel, gázokkal keveredve törhetnek a felszínre. Ezáltal a mélykarsztba jutó víznek tekintélyes része ismét a felszínre tör, a hiányzó víztömeg közelebbi sorsa még jórészt ismeret/