Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban

Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban. 49 sokban észleltek szerint, az irodalomban említett szélső határok (17; 4) között mozoghat. A karsztba beszivárgó évi csapadékmennyiség, a források, stb. együttes vízhozama és az üregvolumen % együttes adatainak egybevetése alapján az „őskarsztvíz" képződésének és elraktározódásának valószínűsége nincs meg (v. ö. 14.), noha, azt is figyelembe kell venni, hogy karsztos területen a csapadékmennyiség része szivárog be a mészkőbe (20), továbbá, a mészkő alatti karsztíeküben bizonyos geológiai — kőzetképző folyamatok még további vízelvonással is járhatnak. (Nem szabad azonban megfeledkeznünk egyes, utóbbival ellentétes folyamatokról sem.) — A leszálló és mély karsztvíz fogalmának korbeli alapon való megkülönböztetése viszont jogosult. Ez azért is szükséges, mert egészen összefüggő mélységbeli járatrendszerre és karsztvíztükörre még a mélykarszt esetén sem lehet olyan értelemben gondolni, hogy ennek alapján pl. egyetlen forráson át az -egész mélykarszt víztömege kicserélődhetne, vagy pl. kiszivattyúzható lenne. (A különböző típusú karsztos területeken, a fonásokkal kapcsolatos önálló térbeli vízszolgáltató rendszerekre éppen az egymás tőszomszédságában levő, különböző tulajdonságú források szolgáltatnak jó példát, pl. az özörény és a Lévárt fürdő környékiek). Hőmérséklet. A különböző adatok alapján valószínű, hogy a sekélykarsztban megjelenő nagy víztömegek, ha nagyon gyorsan szállnak le a forrásokig, nem tudják egészen a környező kőzetek hőmérsékletét feílvenni. Ezzel szemben, az átmeneti és mélykarszt vize állandóbb hőmérsékletű, mivel mélyebben helyezkedik el, hosszabb ideig tölti meg ugyanazon járatrendszert, s ha nem keveredik hozzá a „leszálló" karsztvíz. A leszálló és az átmeneti karszt vizének hőmérsékleti különbsége jól szembetűnik a Jósvaforrás (Jósvafő mellett) esetében, ahol (Kessler Hubert dr. barlangigazgató úr szíves szóbeli közlése szerint) az állandóbb hőfokú Jósvaforrás mélyebb karsztszintből származó vizével nem keveredik el az aggteleki barlangrendszeren végigrohanó, ugyanott kilépő hóolvadékos áradat. Hasonló tüneményt más, ugyanilyen természetű forrásokon is észlelhetnénk. Egyébként, a karsztvíz hőmérsékletét a külső, földfelszíni hőmérséklet nem befolyásolja. A fenti adat alapján, egy korábbi véleménnyel (17; 9) szemben, nem zárkózhatunk el az elől, hogy már pusztán a hőmérsékleti differenciák alapján, ne tagoljuk horizontális értelemben is a karsztvíztartót. Természetesen, ezt csak bizonyos járatrendszerekre, összefüggő hidrográfiai hálózatrészekre, nem pedig karsztvíz-horizontokra, karszt-típusokra kell érteni. Tehát, a karsztvíz utánpótlását biztosító csapadék oly hirtelenül öntheti el az egyes önálló, egymással talán csak szűk járatokkal közlekedő rendszereket, hogy a gyér összeköttetés miatt faj-