Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban

Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban. 47 a folyó jelenlegi völgysíkján levő hordalék karsztvizet felduzzasztó hatása. Az említett karszttípusok, sőt, a még meg sem említettek pontos elterjedésének ismertetésére még nem kerülhet sor. Csak a régi, elavult geológiai felvételek eredményeinek kiküszöbölése, az egész terület újra felvételezése, valamint, széleskörű fizikai földrajzi és hidrológiai tanulmányozása adják meg az alapot ahhoz, hogy a Gömör— Tornai karsztról szintétikus hidrológiai összefoglalás készüljön. A karsztvíz tulajdonságai. A víz kora. A sekély karsztban a szemünk előtt játszódik le a bő csapadékvíznek, vagy a hőiének a járatrendszereken való átszivárgása és a források útján, karsztvízként való megjelenése. — Ha a csapadékvíz útja a lemezes, vagy palás kőzetek szűkebb járatokból, majdnem kapillárisokból álló járatrendszerébe vezet, a víz útja meghosszabbodik. Az átmeneti karszt vizeiről szintén íetételezhető, hogy lényegesen lassabban teszik meg a víz körforgalmának karsztbeli szakaszát. Ebben az esetben, a leszálló (11) karsztvíz egy része bizonyos, — alluviális völgyfenék-szint közelében levő üregrendszerben torlódva meg, hosszabb ideig kénytelen ott vesztegelni, míg a megfelelő karsztos források egészen le nem csapolják. Addig, amíg ez a lecsapolás tart, bőven ontják a vizet az átmeneti karszt forrásai, később viszont, amikor már az említett — bővebb járatokkal rendelkező üregrendszer kiürült, csak a közbetelepült palásabb és vizet jobban tároló kőzetpadok szolgáltatnak kevés vizet, vagy pedig, a mélykarszt szomszédos részeiből, nyomás alól kiszabaduló víztömegek törnek csak fel. A mélykarszt karsztvizeinek „kora" lehet a legidősebb, azonban, az innen táplálkozó összes források együttes hozama és a karsztba jutó víz mennyiségének egybevetése alapján egyáltalán nem feltételezhető, hogy a mélykarszt vizei régebbi geológiai időből, pl. a harmadkor II. feléből származnának. Ezek a víztömegek is lassan-lassan kicserélődnek, amiben nagy szerepe van a nagyobb mélységben kis mértékben hozzájuk keveredő mélységi vizeknek, és az esetleg velük együtt feltörő gázok felhajtó erejének is. Velük együtt, a mind mélyebbre szivárgó karsztvíz újra a felszínre törhet. Hogy a mélykarszt vize nem származhat túlzottan a geológiai múltból, az annak alapján is igazolható, hogy a karsztos üregekben levő víz mennyisége nem lehet aránytalanul sok, mivel a mészkő üregeinek az egész kőzettömeghez viszonyított %-os aránya a megfelelő feltárá-