Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban

Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban. 43 részben már közbetelepült lemezes mészkövekben szintén sok víz tud elraktározódni. így, a sekélykarszt palás övezetéből fakadó források aránylag egyenletes vízjárásúak, mivel a palák, meszes palák és lemezes mészkövek vízzel telített, sürü és finom repedésrendszerei, illetve a mészkövek vékony lemezei között kialakult finomabb járatok kedveznek a velük kapcsolatos karsztos fonások egyenletesebb vízellátásának (1. az előzőekben felhozott példákat). A sekélykarszt vastagpados, vagy rétegzetlen mészkövekből álló övezetei viszont bővebb járatrendszerrel rendelkeznek. Ezekben gyorsan tovarohan a víz, mélyebb szintekre száll alá. Eme útjában a lemezespalás, kevéssé karsztosodé, esetleg már nem is karsztos kőzetek vékony járataiban torpan meg, vagy pedig a nagyobb térszíni mélyedések (medencék, árkok, mély eróziós völgyek) szélén levő karsztperemek szélsőséges vízjárású, vagy időszakos karsztos forrásait elérve, elhagyja a karsztot. Ennek következtében, különleges esetektől eltekintve, a vastagpados, vagy rétegzetlen, túlnyomóan felsőtriász kori mészkövekben kialakult segélykarszt területén nem lehet nagykiterjedésű, összefüggő karsztvízszintet feltételezni. A sekélykarsztban régebben már feltételezett összefüggő karsztvíztükör hiányának bizonyítékául még a források eltérő t. sz. f. m.-ban való elhelyezkedése és azok aránytalan térbeli eloszlása is szogálhatnak. Ennek ellenére, a kilépő karsztvíz összetételében várhatók nagyobbarányú egyezések, mivel az ugyanazon rétegtani szintbe tartozó mészkövek kémiai összetételében is valószínű a nagyobb térre kiterjedő hasonlóság. Véglegesen ezekben a kérdésekben nem foglalhatunk állást mindaddig, amíg megfelelő kőzet- és forrásvíz elemzések nem állnak rendelkezésre. Az átmeneti és a mélykarszt karsztvizei. A sekélykarszt forrásainak karsztvízgyüjtő tere, amint a jelenkori folyóártér (pl. Sajó, Csetnek, Jolsva, Bódva alluvium) szintjébe, vagyis mélykarszt nívójába süllyed, karsztvízzel telik meg. Bár a Szepes— Gömöri Érchegység déli mészkőövezetét a geológiai idők folyamán nagyon sok változás érte a különféle belső erők okozta hatások következtében, mégis az a jelenség figyelhető meg, hogy a vetődésekkel, torlódásokkal, pikkelyezésekkel, kisebb-nagyobb gyűrődésekkel, esetleg áttolódásokkal kimozdított mészköves részletek a harmadkor vége felé egyenletes térszínű mészkőtönkké alakultak át. Ez a tönkfelület, további, harmadkorvégi mozgásokkal, darabokra töredezett, egyes részletei meg is süllyedtek, úgy, hogy a pliocén és pleisztocén korszakok kavicsos üledékei borítják el, míg máshol igen nagykiterjedésű, kevéssé