Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)
Dr. Papp Szilárd: Mészre aggressziv szénsav tartalmú vizek és azok előfordulása
36 Dr. Pa.pp Szilárd. Ami már most az aggresszív szénsav mennyiségét illeti, a legszénsavasabbnak Bereg és Ung megye területe biznyult, mely utóbbi megyében, Nagydobrony községben 110 mg/l mészre aggresszív szénsavat tartalmazó vizet találtunk 96 méter mélyen. Beregszász és déli, valamint nyugati környéke egészen Bátyúig szintén magas aggresszív szénsavtartalmú vizeivel tűnik ki, mely vizek 30—50 méterig terjedő kavicsrétegben helyezkednek el. Ez a kavicsréteg húzódik még tovább nyugatra és Szabolcs megyének a kisvárdai járásában ér véget, ahol azonban aggresszív gzénsavtartalma már jóval csekélyebb. Az Alföld közepén húzódó aggresszív vizes területből a Szolnok megye déli része érdemel említést, amelynek az a jellegzetessége, hogy a Mezőtúr—Turkeve-i vonaltól délkeletre fekvő kb. 2—300 m mély vízadó homokrétegek vizei tartalmaznak feltűnő sok mészre aggresszív szénsavat. Az ország többi területén ily nagy mélységben nem találtunk még ennyire erősen mészre aggresszív szénsavas vizet, Tolna megye központi járásának és Szekszárdnak a kivételével, ahol a 300— 350 m mély rétegek vize szintén sok mészre aggresszív szénsavat tartalmaz. Az Alföld északi szélén található aggresszív vizek közül a nógrádmegyei Kisterenyén és környékén fordulnak elő erősen szénsavas vizek, ahol 80—100 m mélyről homokkőből származnak. Gyöngyös és Eger környéke 100—200 m mélyen tartalmazza az aggresszív szénsavat tartalmazó vízadó rétegeket. A sopronmegyei csornai járás rétegei annyiban hasonlítanak a Beregszász környékiekhez, hogy szintén 30—50 m mélyen és kavicsrétegben tartalmazzák az aggresszív vizeket. Említésre méltó még nagymennyiségű aggresszív szénsavtartalrauknál fogva a Szombathelytől északra elterülő Kőszeg-környéki vízadó rétegek vizei is. Számottevő mennyiségű mészre aggresszív szénsavat tartalmazó vizet találunk még a Balaton déli partján a somogymegyei lengyeltóti járásban, valamint Nyitra megye érsekújvári járásában is. A térkép alapján sok esetben már előre meg tudjuk jövendölni, hogy kitűzött új fúrásainknál mészre aggresszív szénsavtartalmú víz feltárását várhatjuk-e. Arra azonban fel szeretném hívni a figyeimet, hogy a vizeknek mészre aggresszív szénsavtartalmából a vizek más irányú aggresszív tulajdonságára, mint a betonra és vasra gyakorolt aggresszív hatására quantitatív következtetést még nem vonhatunk. Erről a gyakorlatilag oly fontos kérdésről, valamint a betonra és vasra aggresszív szénsavtartamú vizek előfordulási helyeiről az ily irányú munkálataim befejezése után fogok majd ismét beszámolni.
