Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Töry Kálmán: Árvíz és jégveszély

Árvíz és jégveszély. •29 Ha már a jeges árvíz elleni védekezésről beszéltem, szólanom kel! még a jégmentes árvizek elleni védekezés módszereiről is. Tudjuk, hogy ezeket a nagy vízhozamok idézik elő. A védekezés módja abban áll, hogy a folyó mentén néhány 100 m távolságban árvédelmi töltést építünk. Az árvédelmi töltésnek olyan magasnak és olyan erősnek kell lennie, hogy az előzően észlelt legmagasabb árvizek kiöntései ellen kellő védelmet nyújtson. Ezért az árvédelmi töltéseket ügy kell építeni, hogy koronamagasságuk legalább egy méterrel az ismert árvíz színe fölé emelkedjék. Az átszakadás ellen a töltést erősen, tömören kell építeni. A legtökéletesebb védekezés azonban árvizek ellen a heves vizjárású folyók szelídebbé változtatása. Arra kell törekedni, hogy a vízgyűjtőterület felsőbb vidékeire hullott csapadék minél tovább fogva maradjon, tárolódjon és lassabban kerüljön lefolyásra. A nagy árvizek úgy jelentkeznek, hogy a lehullott csapadék vagy a hólé gyorsan zúdul le, rövid idő alatt roppant nagy mennyiségben jelentkezik. A lehulló csapadék eloszlását nem áll hatalmunkban szabályozni, ezért legalább arra kell törekednünk, hogy a lehuliott csapadék hosszabb idő alatt, kisebb átlagmennyiségben folyjon le; erre a legcélszerűbb mód az okszerű erdőgazdálkodás; ez abban áll, hogy a vízgyűjtőterület magasabbfekvésű vidékén a növényzettel való boritottságot erőteljesen fokozzák, a kopár területeket gyepesítik, bozótokkal, fákkal beültetik, erdősítik, a vízmosásokat megkötik', a lezúduló vizek sebességét beépített duzzasztóművekkel csökkentik stb. így a lehulott csapadék nagyobb részét sikerül visszatartani, raktározni, csak kisebb része tud azonnal lefolyni, és az is egyenletesebben elosztva, alacsonyabb árvizek és magasabb kisvízállások mellett érkezik az alsóbb szakaszokra; ahol így már kevésbbé ártalmas s a töltésekre is kevésbbé veszélyes. Mikor tehát a folyók felső szakaszain okszerű erdőmüveléssel meglassítjuk, az alsó szakaszain pedig szabályozással gyorsítjuk a víztömegek lefolyását, akkor az árhullámokat mintegy széthúzzuk, és így elérjük, hogy azok hosszabb idő alatt alacsonyabb tetőző vízállások mellett vonulnak le. Ha sikerül az árvizek kártételei ellen kellő módon védekezni, akkor már sor kerülhet (további lépés gyanánt) a megszelídített víz hasznosítására, ami abban áll, hogy a vizet öntözésre, hajózásra, vízienergia termelésére, stb. használva, az emberiség szolgálatába állítjuk. így lehet és így kell a veszélyes ellenségből megbízható jóbarátot nevelni.