Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)
Dr. Mados László: A szikesedés és a víz
20 Dr. Mados László. mata során képződött, közbeeső vízzáró réteg többé-kevésbbé tökéletesen megakadályozza. Ahogy tehát a szikes talaj mai állapotában a normálistól eltérő vízgazdálkodási sajátságokkal bír, ugyanúgy keletkezését is különleges hidrológiiai viszonyokra vezethetjük vissza. Ahol sótartalmú talajvizek időszakos felemelkedése olyan mérvű volt, hogy a legfelsőbb talajréteg is időnként Na-sók behatása alá került, ott a talaj feltétlenül elszikesedett s a kialakult szikes talaj típusjellegét a geológiai és hidrológiai viszonyok együttesen szabták meg. A kilúgzott és degradált szikes talajoknak térszinti fekvésükből adódó sajátos hidrológiai helyzetére a szerző is több ízben rámutatott. 1 3 Az ilyen típusú szikes talajokat az alföldi lösztáblák azon mélyebben fekvő részein találjuk, amelyek a környező árterületek átlagos árszintjénél csak valamivel magasabb fekvésben fordulnak elő, ahol tehát a talajvíznek az általános hidrológiai viszonyoktól, vagy a környező árterek vízborítottságától függő szintingadozása, legalábbis időszakonként egészen a talajfelszín közelébe jutott. Ez a sajátos térszinti fekvés nyújtott lehetőséget arra is, hogy a kivételesen magas áradások révén változó vastagságú, mészmentes öntésiszap jusson az eredetii pleisztocén felszínre, ami szintén elengedhetetlen jellemzője az ilyen típusú szikes talajoknak. A szikesedés kérdése természetesen még sok más nézőpontból is megvilágításra szorulna. E közlemény azonban a szikesedési folyamat geológiai és kémiai' vonatkozású részletkérdéseivel nem is kívánt foglalkozni. Csupán a hidrológiai viszonyok talajtani jelentőségére kívánt rámutatni, különös tekintettel azokra a hidrológiai jelenségekre, amelyek a ma látszólag talajvíz behatása alatt nem álló kilúgzott, ill. degradált típusú szikes talajok képződésére vezettek. Gyakorlati szempontból pedig az itt elmondottaknak azért van jelentőségük, mert nagyobbarányú szikjavítás sikeres végrehajtása csak akkor képzelhető el, ha az elénk táruló piobiémát minden, tehát többek között hidrológiai vonatkozásban is tökéletesen ismerjük. Szakirodalom. i Mados László dr.: öntözési és vízgazdálkodási tanulmányok a tiszafüredi öntözőrendszer területén, öntözésügyi Közi. 1. 89. 1939. — 2 A M. kir. Földmív. Min, Vízrajzi Intézetének kiadásában megjelent Vízrajzi Évkönyvek (1935—39), továbbá az intézetnek az 1940—41—42—43. évekre közölt adatai alapján. — s 'Sigmond Elek dr. és Kotzmann László dr.. Adatok a magyarországi főbb talajtípusok dinamikai jellemzéséhez. I. Fekete (sötétbarna) mezőségi lösztalajok. Math. Term. Tud. Ért. 53. 70. 1935. — 4 Mados László dr.: A tiszaföldvári 5264/2. sz. talajismereti térképnek magyarázója és a térképlap 33. és 85. sz. szelvényeinek jegyzőkönyvi adatai. A M. kir. Földtani Intézet kiadása. — 5 Kreybig Lajos dr.:
