Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Rövid közlemények

102 Rövid közlemények rös rozsda (FeO/OH) alakjában; megtalálni ezt a vizes üvegek falán, továbbá a források medencéjében is. A Kossuth-kút szivattyúja 1943 nyarán elrepedten állt; repedésén a kibuggyanó víz szemmel láthatóan igen oldotta a szivattyú öntött vasból való vázát. Célszerű lenne ezért a források vizének összetétele érdekében a kivezető csöveket, a szivattyúkat más anyagból készíteni. Bár a fürdőtelepet újabban örvendetes módon, céltudatosan fejlesztik, mégis jó lenne, ha a figyelem a források felé oly módon odairányíttatnék, hogy pl. az egyes forrásfeltörési helyeken a forrásokra vonatkozó természetrajzi, kémiai-fizikai, geológiai és gyógyászati adatokat táblákon közérthető módon feltüntetnék. Rendezhetne továbbá az igazgatóság évenként egy alkalommal a közönség részére azok bevonásával „források napját", amikor egyrészt szakelőadók ismertetnék e hely természeti értékeinek érdekességeit, másrészt a közönség is kifejezhetné gondolatait (hála, benyomások stb.). A Félix-fürdöi Bálint-forrás vízhozamának mérése. Irta: Pásztor Gyula. Az 1855-ben fúrt mesterséges forrás egy kb. 40 cm átmérőjű vascsövön át jön a felszínre. A felszíntől kb. 1.5 m-re egy oldalcsövön keresztül egy elosztófejhez megy. A gépházban kb. 4.5—5 m magasan egy vastartály van. A forráshozam megmérése úgy történt, hogy a fürdő üzemszünete alkalmával az osztófejet elzárták és így a forrás minden vize a tartályba folyt. Az időtartamot stopperórával mértem, a tartányban pedig a víz emelkedését pontosan megfigyeltem (egy lefolyó cső magasságig emelkedett a víz). 1943. július havában mért hozam e szerint: 949 liter percenként, illetve más szóval naponta 1,366.560 liter. Vízhozam (1944. I. 12): napi 1,386.245 liter. Hőfok: 48.35° C.