Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Rövid közlemények

99 Rövid közlemények ugyanakkor a levegő hőmérséklete: i8.5° C. A forrás vízbősége percenként: 4.44 I. Lázár-fürdő forrásai. A betonmedence feneke átlyukasztott fapadló, ezen keresztül tör elő a víz. Vízhozamát nehéz megállapítani, mert a források nincsenek külön foglalva: percenként 8.19 l-re becsülöm mérés alapján. Ósáros-fiirdö forrásai. A Lázár-fürdőhöz hasonló építésű; két medencéje van, egy helyen van a túlfolyó. A két medence forrásai együttvéve percenként mintegy 64.8 I bőséggel törnek elő. A Lázár- és Ósáros-for.rás fürdőt a víz alacsony hőfoka miatt nem igen használják (7° C). A románok alatt nem ruháztak be semmit, így ezek ma meglehetősen elhanyagolt állapotban vannak. Feltűnő, hogy e két forrás vizét nem foglaltan vezetik be a medencékbe, hanem a víz egy átlyukasztott fapadlón át tör fel. A források foglalatlan voltára vezethető vissza, hogy a szénsavas víz egy része oldalt elszivárog és veszendőbe megy. A források megfelelő foglalása a víz mennyiségének növekedését és minőségének a megjavulását eredményezné. József föhcrceg-forrás. A kutat vizsgálva feltűnt nekem, hogy erős széndioxid szag mellett érezhető volt még kénhidrogén szag is, „holott S" vagy kénhidrogén nincs kimutatva az elemzéseknél. A forrás hőmérsékletét 7.8° C-nak mértem 18.5° C külső hőmérséklet mellett. Vízhozama napi 5000 1. Feltűnő, hogy e forrás mellett folyik egy, a forrásnál lényegesen bővebb víztartalommal rendelkező erecske, melynek a forrástól mintegy 20 m-re fekvő eredete nincs befoglalva. Az erecske meglehetősen szép természetes vastartalommal bírhat, mert, bár vaskifolyócsővel nem rendelkezik, medrében erős vaslerakódás észlelhető. Itt találkozunk azoknak a sok foglalatlan borszéki forrásoknak egyikével, amelyeknek még hasznát lehetne venni. Kossuth-forrás. Egyike a leginkább frekventált forrásoknak. Különösen hashajtó hatása miatt keresik fel sokan. Akik kívánják, a forrás körül épített pavillonban megmelegítve is kaphatják annak vizét.