Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

Tanulmány a hazai belvízrendezésről. Irta: Salamin Pál* Az 1935. évi aszálykár, az 1940. és 41. évi belvízkár mérhetetlenül nagy közgazdasági veszteségeivel és a magyar nép, a magyar faj ellenálló képességére mért súlyos csapásaival felhívta újra a figyelmet a víz szerepére a magyar életben. Ha egy pillantást vetünk két térképre: Magyarország néprajzi térképére és a közelmúltban és a jelenben vízkárokkal sújtott területek térképére, megdöbbenve tapasztaljuk, hogy a magyar nép, mely az integer ország lakosságának csak mintegy 55%-a, 95%,-osan lakója a belvíz és aszály sújtotta területeknek. Tehát a vízkárok a tényleges károkon felül a magyar faj életszínvonalát a Kárpát-medence más lakóival szemben is erősen rontják. A tényleges károk pedig európai viszonylatban a legmagasabbak és ez az országot éppen mezőgazdasági jellegénél fogva fokozottan sújtja. Mindazok, akik az ország fejlődését a faj védelmében látják és ismerik a víz erőinek káros és hasznos munkáját, számtalanszor próbálták és próbálják felvilágosítani azokat a tényezőket, akik legtöbbször jóhiszeműen bár, de a kérdés kellő nem ismerése miatt fél megoldásokat, vagy helyi megoldásokat írtak elő a szakembernek, aki a pénzügyi keret kicsinysége s a gyakorlati megvalósítás ezer megkötöttsége miatt nem oldhatta meg feladatát úgy, ahogy az ország élete és a magyar faj fejlődése megkívánták volna. Kultúrmérnökeink, talajkutatóink, geológusaink felvilágosító munkájának csak egyetlen láncszemét óhajtjuk most kiemelni: kimutatták, hogy Magyarország állami költségvetésének 0,64%-át fordítja csak vizek rendezésére, szemben Németországgal, mely 1,10%, Ausztriával, mely 1,59% és Olaszországgal, mely 1,92%-ot költ vízépítésre és amely országok lényegesen kevesebb kárt szenvednek, mint Magyarország. * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztály 1942. máj. 9.-Í ülésén.