Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Jendrassik Aladár dr.: Ivóvizeink közegészségügyi szempontból

74 Dr. Jendrassik Aladár kiterjedt kavicsréteg található, mely bő vizet szolgáltat, azonban feltűnő módon sok szénsavat, még pedig mészaggresszív szénsavat is tartalmaz. Majdnem mindenütt oldott vastartalma is jelentékeny. Valószínű, hogy itt egy ősfolyam mederrel van dolgunk, melynek vize a szénsavtöbbletet a Kárpátok felől kapja. Az ország más vidékein is megállapítottunk ilyen bővizű kavics víztartó rétegeket, melyek bő mélységbeli vize azonban sajnos a legtöbb esetben sok oldott vasat és szénsavat tartalmaz, ami ezen rétegek értékét ivóvíz szolgáltatási szempontból erősen csökkenti. Ilyen például a Csorna körüli kavics réteg is (5. ábra). 9 A soproni kavics vízadó réteg. • Acaalag • Csorna • Rábatamáai »Sopronnémeti MagyarkereezturO O Rábacaanak <o 5. ábra. Sokkal kedvezőbb viszonyokat találunk Győr—Moson vármegye magyaróvári járásában, hol a Duna medrével párhuzamosan, de attól jelentékeny távolságban is a felszíntől kiindulva hatalmas vastagságú, sok helyen 100 m-nél is vastagabb kavics réteg található. Ennek a kavics rétegnek a vize azonban ellentétben az előbb említettekkel, sem mészaggresszív szénsavat, sem jelentékenyebb mennyiségű oldott vasat nem tartalmaz. A vízrekesztő réteggel nem borított kavics réteg teljesen meg van telve vízzel, míg azonban mintegy 15 méterig talajvíz jellegű és ennek megfelelően a legtöbb helyen szennyezett, a mélyebb rétegekben már teljesen a mélységbeli vizek tulajdonságait mutatja. A szabolcsi és a magyaróvári kiterjedt kavicsrétegek kétségtelenül ősfolyam medernek tekinthetők, melyeknek tudvalevően Németország ivóvízellátásánál nagy szerepük van és ezért megállapításuk hazai viszonylatban is érdekesnek mondható. A magyaróvári járásban kétségtelenül a Duna ősfolyam medrével van dolgunk. A felsorolt rövid ismertetésekkel csak azt kívántam bemutatni, hogy