Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Jendrassik Aladár dr.: Ivóvizeink közegészségügyi szempontból

70 Dr. Jendrassik Aladár a községek belterületén szennyezett és ezért közegészségügyi szempontból ivóvízszerésre nem alkalmas. Ennek hármas oka van. A községek nagy része földmüveléssel foglalkozik és evvel kapcsolatban a gazdasági udvarok trágyadombjaiból, ólaiból, istállóiból, a rosszul falazott pöcegödrökből hosszú idő óta olyan tömegben szivárog a szennyvíz a talajba, hogy annak szűrő és tisztító hatása fokozatosan kimerül és a talajvíz beszenynyeződik. Nagymértékben elősegíti ezt, hogy sík területünk legnagyobb részén -— különösen bizonyos évszakokban — a talajvíz felszíne nagyon magasan van és így a szűrő és tisztító hatású felső talajréteg túlságosan vékony. Végül az Alföldön, de gyakran dombos területeinken is a talajvíz mozgása többnyire rendkívül csekély és így a községek alatt helyetfoglaló talajvíz hosszasan tesped (stagnál) az állandóan szennyeződő felszín alatt és nem újul meg lakatlan területekről érkező megfelelő tisztaságú vízzel. Ennek főként az az oka, hogy ezeken a területeken nyugodt, horizontális fekvésű és általában finom szemcséjű rétegek települtek a felszín közelében és a vízadó rétegek többnyire nem elég vastagok, mindez a számbavehető vízmozgást megakadályozza. A felszín környékén alig fordulnak elő durvább kavicsos rétegek, ősfolyammedrek és a diluviális korszak vízbő képződményei. Mindez pedig azt eredményezi, hogy a talajban a talajvízben összegyűlő szennyanyagok mennyisége külföldi viszonylatban szinte példátlan. Igen gyakori, hogy belterületeken a talajvíz nitrát tartalma 500, 1000, 1500 mg 1 literben, amit külföldi szakember első pillanatra el sem hisz. 1000 mg 1 literben olyan nitrát menynyiség, hogy az a kérdés vetődik fel, hogy nem volna-e célszerű az ilyen talajvizet öntözés útján műtrágyázási célra felhasználni. A talajvíz mozdulatlansága az oka annak, hogy az a községek szélén, vagy az újtelepeken már éles ellentétben a belső részekkel rendesen szennyeződéstől mentes. Az erős szennyeződés következménye, hogy ezek a talajvizek gyakran nagyon kellemetlen ízűek és rendkívül kemények. Mindezek a hibák már a községen kívül megfelelő tisztaságú területen többnyire megszűnnek. Az előbb felsorolt területekre jellemző azonban e hátrányos viszonyok mellett, hogy legnagyobb részüknél kisebb mélységben már pannóniai, kedvező esetben pedig levantei rétegekkel van dolgunk, ahol a vízadó homok és a vízrekesztő agyagrétegek sűrűn váltakoznak. Tehát a talajvízréteg alatt rendesen több mélységbeli vízréteg is következik, mely már szennyeződéstől teljesen mentes és rendesen elég nagy nyomású ahhoz, hogy a talajvíz színe fölött, vagy pedig alatta nem túl nagy mélységben szolgáltasson artézi vizet. Ezek többnyire nagyon lágy vizek, gyakran természetes vastartalommal, majdnem mindig vasoldó tulajdonságokkal. A hegyes vidékek vízviszonyai már nagyobb változatosságot mutat-