Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Jendrassik Aladár dr.: Ivóvizeink közegészségügyi szempontból

Ivóvizeink közegészségügyi szempontból 67 Fertőzöttnek akkor nevezzük a vizet, ha kórokozó csírák, baktériumok, esetleg ázalagok vannak benne, melyek a víz fogyasztóinak megbetegedését idézhetik elő. A vízben főleg cholera, typhus, paratyphus, dysenteria (vérhas) megbetegedést előidéző baktériumok fordulhatnak elő és ilyenkor a víz ezeknek a járványos megbetegedéseknek terjesztőjévé válhat. Szennyezettnek akkor nevezzük a vizet, ha a benne előforduló baktériumok és a benne oldott anyagok arra mutatnak, hogy a víz emberi és állati ürülékekkel, vagy más szennyes hulladékokkal jutott érintkezésbe és pedig az nem régen történt, vagy az érintkezés tartós. Az ilyen víz nem alkalmas ivóvíz céljára, mert bármikor fertőzötté válhat, ha az ürülékek beteg, vagy bacillusürítő embertől, állattól származnak. Nem alkalmas azért sem, mert az olyan víz, melyről tudjuk, hogy emberi, vagv állati ürülékkel érintkezhetett és még nem tisztult meg eléggé, undort keltő. A víz szennyezettségét jelzi, ha sok baktérium, különösen, ha az emberi és állati fekáliákban nagy tömegben előforduló coli baktériumok vannak benne, ez utóbbiak közül bizonyos fajták könnyebb, vagy súlyosabb bélhurutokat is előidézhetnek. Ugyancsak a viz szennyezettségére mutat különböző szennyanyagok, illetve azok bomlási termékeinek jelenléte a vízben. A víz szennyezettségére következtethetünk, ha sok benne a szerves anyag, továbbá, ha nitrogéntartalmú szerves anyagot, tehát proteid ammóniát, vagy annak friss bomlási termékeit, ammóniát, nitritet tartalmaz oldva. Sok klorid és nitrát, mint az emberi és állati ürülékek végső mineralizációs terméke, ugyancsak kifogás tárgya lehet. A víz kénhidrogén tartalma kéntartalmú fehérjék bomlásából származhat. Mindezeknek a vegyületeknek a jelenléte a vízben azonban nem mindig a víz szennyeződésének következménye, különösen nem az a mélységbeli vizeknél. Szerves anyagok, ammónia, nitrit, kénhidrogén, sok klorid kerülhet a vízbe növényi anyagok bomlása következtében is. Ezeknek a vegyületeknek jelenlétét tehát nem kifogásoljuk, ha kifejezetten mélységbeli vízről van szó, mert olyankor régi üledékekből, szénképződmcnyekből származik, hol a szerves anyagok anaerob bomláson mennek keresztül, az ilyen víznek azonban ez esetben jellemző tulajdonsága, hogy nitrátokat nem tartalmaz és legfeljebb nagyon kevés oldott oxygént. Talajvíz esetében ezek a vegyületek, a szennyeződéstől függetlenül rendesen jelenlegi, vagy régebbi mocsaras területeken fordulnak elő, ez esetben a víznek gyakran kellemetlen íze van. Saját megállapításaim szerint a víz chemiai vizsgálata sokkal biztosabb megítélését teszi lehetővé a kutaknak, de még inkább a különböző földalatti vízelőfordulásoknak szennyezettség szempontjából, mint a bakteriológiai vizsgálat. Míg a bakteriológiai vizsgálat ereménye (coli bacillus, csiraszám) nagy mértékben függ az évszakoktól és más körülmé5*