Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Dabis László dr.: A víz bakteriológiai vizsgálata

A víz bakteriológiai vizsgálata 49 kell elégednünk tehát azzal, hogy a hatósági vagy egyébb szervek részéről a gyors beszállítás szükségességét hangsúlyozzuk és pontos és megbízható kitöltését követeljük meg annak a kérdőívnek, melyet a vízmintavételi üveggel együtt küldünk meg az igénylöknek, s mely a helyszíni szemlét hivatott kényszerűségből pótolni. Jól megszerkesztett és gondosan kitöltött kérdőív kétségkívül nagyot lendít a vizsgálati lelet értékelésén. Részletesen ezt itt nem tárgyalom, mert a kérdőív és a helyszíni szemle kérdése nem kizárólagosan a bakteriológiai vizsgálattal kapcsolatos, csak hangsúlyozom, hogy a vízszűrő talajrétegnek, a kút környékének, a szennyeződési lehetőségeknek a leírása, a víz és a levegő hömérséke, továbbá az időjárási viszonyok feljegyzése a legfontosabbak. A szállítás gyorsasága és mikéntje azért fontos, mert ismeretes, hogy a kivett vízmintában megváltoznak az eredeti környezet fizikai és biológiai feltételei és az erre vonatkozó vizsgálatok elég egyöntetűen bebizonyították, hogy ennek a változásnak hatása, ha erős hőmérsékváltozás, vagy napsugárzás nem éri a vízmintát, csak pár óra múlva következik be. Whipple, aki evvel a kérdéssel igein alaposan foglalkozott, megállapította, hogy a vízmintavételt követő első 6 órában a baktériumszám csekély fokban csökken, valószínűleg azért, mert a nem sajátlagos vízi baktériumok a környezetváltozásra és a tápszüke következtében pusztulásnak indulnak s csak a víznek sajátlagos igénytelenebb baktériumai maradnak meg. A vízben levő baktériumfaló véglények is elsősorban a rothasztó és ürülékből származó (proteus, coli) fajtákra fejtik ki hatásukat. 24 óra múlva 10° C fölött az ado'tt különböző hőmérséktől függően az eredeti baktériumszám a háromszorosára, illetőleg 10-szeresére, 48 óra múlva pedig a 20-szorosára, illetőleg 100-szorosára emelkedhet. A féligtöltött, levegőnek jól hozzáférhető üvegekben nagyobb volt a baktériumszaporulat, mint a teletöltött légmentesen zárt üvegekben.0°—10° C mellett tartott vízminták jól elbírnak lényegesebb változás nélkül 24—48 órát. Az amerikai szabvány ezért megköveteli, hogy a mintavétel és a feldölgozás közti időszak viszonylag tiszta vizeknél 12 óránál, kevésbbé tiszta vizeknél 6 óránál ne legyen több. A vízmintákat legalább 6° és 10° C között kell tartani a feldolgozásig úgy a szállítás alatt, mint a laboratóriumban. A magyar szabvány kevésbbé szigorú, mint az amerikai. Általában csak a 48 óránál hosszabb ideig szállított vízmintát tartja bakteriológiai feldolgozásra alkalmatlannak. Erősen szennyezett vizeknél azonban már azt javasolja, hogy a körülmények alapos mérlegelésével kell a szállítás maximális idejét meghatározni. Kórokozóbaktériumok kimutatása esetén a vízminta jégbe hűtve legfeljebb 24 óráig szállítható. Baktériumszám meghatározásánál lehetőleg szintén a helyszíni lemezöntést írja elő, de ha ez lehetetlen, megköveteli, hogy a laboratóriumban csak jég között beérkezett minták dolgozhatók fel. 4