Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Mazalán Pál: Egyes hidrológiai és műszaki vonatkozások a vízszerzésnél

Egyes hidrológiai és miiszaki vonatkozások a vizszerzésnél 37 tői. A felvett grafikon világosan mutatja a csőben alulról felfelé észlelt sebességnövekedést. Egyben világosan meghatározhatók azok a szelvények is, amelyek a csőrakat legnagyobb mérvű sérüléseit mutatják. E szelvények helye természetesen összeesik a csőben észlelt sebességváltozás helyével. A későbbi munka folyamán a béléscsövet a fúrt kútból kiépítették és a kiépített csövezet állapota minden tekintetben igazolta a mérési eredmények helyességét. A folyó évben létesült a Rudas-fürdő melletti Árpád-forrás újrafciglalása céijából az alább ismertetett fúrt kút. A m. kir. Bányakapitányság rendelkezése értelmében oly fúrási rendszert kellett alkalmazni, amely rázkódásmentes munkát tesz lehetővé és így a környező források járatait nem veszélyezteti, amiáltal a sima palástú furat szükség esetén, — ha a furat a közeli fonásokat hozamukban, vagy minőségükben netalán megváltoztatná, •— könnyen eltömhető is lehessen. Az újrafoglalást célzó fúrást annak telepítésével járó kényes feladathoz képest úgy kellett kivitelezni, hogy abba csak a szennyeződés veszélyének már ki nem tett mélyebb szelvények kapcsoltassanak be. Mindezen előírásoknak megfelelően a fúrási munkát egy villamos árammal meghajtott, forgatva működő magfúróberendezéssel végezték. Ezzel a fúrási módszerrel a fúrt kút tengelyének egész hosszában nyert magok útján tökéletes felvilágosítás volt szerezhető az átfúrt kőzet struktúrájáról. A repedésekkel sűrűn átszőtt szelvények pontos helye már a fúrás alatt is minden kétséget kizáróan megállapítható volt és ezeket a megállapításokat a későbbiek folyamán végzett hidrotechnikai mérésekkel is sikerült igazolni. A fúrást 1942. február hó 2-án kezdték el és 1942. március hó 9-én fejezték be. A munkálatok elhúzódásának oka az volt, hogy az első fúrási engedélyt a Bányakapitányság csupán 20 m mélységig adta meg és a további fúrás hatósági engedélyezése, valamint a Székesfőváros illetékes ügyosztályának a munka folytatásához való hozzájárulása, úgyszintén az e sorok írója által végzett különféle mérések viszonylag hosszú időt vettek igénybe. A fúrt kút szelvényét és méreteit a 9. sz. ábra mutatja. Mint ebből látható, a felső, szennyeződés veszélyének kitett talajvizet 3.00 m mélységben 159 mm k. átmérőjű acélcsővel zárták el. Innen 25.10 m mélységig 142 mm átmérőjű sörétfúróval, majd 25.10 m alatt 90 mm átmérőjű azonos szerszámmal mélyítették a kutat annak 27.30 m végső mélységéig. A fúrt kút mélyítése csak nappali műszakokban történt, a 12 órás éjjeli szünet alatt 2 maximálhőmérőt helyeztek a furat mindenkori talpára. Az így nyert adatokat a 10. sz. ábra tünteti fel. Az elkészült, de csak a 7. sz. ábrán bemutatott csövezéssel ellátott kút az ivómedence legmélyebb pontján mérve percenkint 29.9 liter kifolyó vizet szolgálta-