Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

354 Láng Sándor dr. képzelhető el, hogy három különböző eredetű forrás ennyire egyezzék. A karsztvíz 6 év alatti változását nézve, kimutatta, hogy az 6 év alatt a legkevéssé se változott. Keménységi fokában, a szilárd maradék tartalmában, az S0

4 tartalmában nem látható nagy ingadozás. Pl.: Néhány karsztvízminta: változó állandó keményseg Dorogi vízvezeték 20.3 3.6 Tokodi fúrólyuk 20.4 4.1 Sárisápi forrás 20.2 4.1 összes szilárd anyag gr/l SO< mgr/t 23.8 0.444 70 24.4 0.456 76 24.5 0.448 65 A dorogi vízvezetéki víz összetételének ingadozásai: 1932. XII. 5—1937. XII. l-ig. Változó keménység foka 20.2—20.4 Szilárd Állandó „ „ 3.4— 4.6 maradék mgr/1 0.423—0.465 Összes „ „ 23.6—25.0 S0

4 mgr/1 66 76 Szenttornyai — vizsgálatai alapján — kimondja, hogy a vízre a csapadék semmiféle hatással nincs, az év különböző szakában vett vízminták nem mutatnak eltérést, de a különböző évek vízmintái is egyeznek, annak ellenére, hogy az egyes évek csapadékmennyisége nem egyforma. A vizek teljes egyformasága azt bizonyítja, hogy ezek nagy távolságból jöhetnek, s a hosszú úton Ca és Mg karbonátokkal telítődnek. Nem mutatható ki az esővíz hatása sem. A vízrekesztő rétegekben a külszínről lefelé szűremkedő csapadékvíz a vetők mellett a triászkori mészkövekbe juthat s a levegőből vett C0

2 és a talajban felvett huminsav segítségével a kőzeteket oldja. így, az esősebb évszak után bizonyos időre a víz összetételének változnia kellene, amit azonban 6 év alatt nem tapasztaltak egyszer sem (24). Szenttornyai 6 év alatt összegyűjtött adatai minden kétséget kizárva azt igazolják, hogy a hatalmas karsztvíztömeg állandó összetételű, bizonyosan a nagyobb mélységben elhelyezkedő „őskarsztvízből" származik. A földfelszínről csak kevés víz szivároghat hozzá s. így nem sok hatása van a mélységben hosszú idő óta összegyűlt karsztvízre. Az állandó összetételű, kifogyhatatlan triászvizet a dorogi vízvezeték használja fel. A vele való vízellátás kifogástalanul működik. Horusitzky viszont hangoztatja (23, p. 70), hogy „a mészkőés dolomithasadékok a vizet anélkül nyelik el, hogy — mint az egyéb üledékes kőzetek finom szemecskéi és pórusai — a vízzel szemben szűrő, tisztító hatást fejtenének ki. A karsztos mészkő- és dolomitterületeken éppen a kőzet kitűnő víznyelő tulajdonsága folytán a szeny-