Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában 347 olyan medencerészekben, amelyek alatt a triászkori mészkő, vagy a dolomit jelenléte a földfelszín alatt biztos, ott a vízellátás kérdése a környék településeire nézve a karsztvíz felhasználásával könnyen megoldható lenne, feltéve, hogy a víznyerésre kiszemelt pont nem fekszik magasan a karsztvíz tükréhez képest, s a triászkori rétegek sem feküsznek a külszín alatt mélyen, úgy, hogy a víz aknával, esetleg fúrással könnyen elérhető. A triászvizet magukba gyűjtő járatok, üregek, amint az a legtöbb mészkő- és dolomitbányában jól látható, hálózatszerűén járják át a kőzetet. Leggyakrabban vetők és repedések mentén, de gyakran máshol is keletkezhetnek. Bennük mozog és áramlik a víz. Schréter (9.) szerint nemcsak a külszínre bukkanó rögökben, hanem a mai víztükör szintje alá, nagy mélységbe lesüllyedten is van üregrendszer, ez a megelőző geológiai korokban fejlődött, mikor még magasan, a földalatti erózióbázis fölött voltak a mészkövek. A mélységben elhelyezkedő, vizet tartalmazó repedéseket ütik meg a vigyázatlanul vezetett bányamüveletek, amikor vízbetörést kapnak. A karsztvízjáratok mérete nagyon változatos. Hosszúságuk a dorogi bányászat tapasztalatai szerint több km-t is elérhet, átmérőjük, amint a megfelelő kőbányákban és a Bükk hegység egyik karsztvizet szolgáltató forrásbarlangjában, az imókői járatban láttam, a pár cm-től az 1, 1.5 m-ig növekedhet, nem beszélve persze barlangjaink — részben már beomlással keletkezett — még nagyobb járatairól. Az ilyen, nagy mélységbe lesüllyedt, hatalmas méretű járatrendszerben Vitális S. szerint már a régmúlt geológiai időkben keletkezett nagytömeg , korlátlan mennyiségű víz van. Ezzel szemben a ma is képződő és működő karsztvíz fővárosunk vízellátásában nem jöhet számításba. (19; 22.) Szerinte a Budai, Pilisi hegység környékén tapasztalt karszthidrológiai megfigyelések alapján az itt feltárható triászvízmennyiségeket az esztergomi szénmedencében ismeretes vízmennyiségekkel, ill. jelenségekkel hasonlóaknak tüntethetjük fel, annál is inkább, mert földtani felépítésük nem sokban különbözik egymástól. A Budai hegyekben és azok környékén az esztergomi szénmedence vízmennyiségeihez hasonló arányban áll rendelkezésre az „őskarsztvíz".

1 (19.) 1 Az „öslcarsztvíz" fogalmat a jelen pillanatban leszivárgó, részben még szenynyezett vizektől való megkülönböztetés végett tartom meg. Azonban, nem értelmezem teljes egészébein a letűnt geológiai korokban keletkezett karsztvíznek. Az „ösvlz" tehát, szemben a .karsztvízjáratokban lefelé, a karsztvíztükör felé mozgó s abba beletorkolló vizekkel, mindenképpen régebbi s az esetleges tisztulási folyamatokon már átment, — egységesebb fizikai és vegyi tulajdonságokkal rendelkező — víz.