Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

344 Láng Sándor dr. Karsztvízfeltárásra szolgáló aknákat, mint legalkalmasabb helyen,, a Rupphegy-—Tüzköveshegy vonulat és a Törökbálinti-út közötti mélyedésben lehetne létesíteni. A lemélyítendő akna, északi lejtéssel, harántolná a dolomitos alaphegység nagyjából NY—K irányú peremtöréseit s bizonyára találkozna megfelelő nagyságú és telítettségű karsztvízjárattal. (L. az 5. ábrán a „H" és „I" pontot.) A védőterület kérdése azonban nehéz, mert az egész környéket mindenütt szőlő borítja.. Budaörs és a Csíki hegyek környéke. A felsőtriász kori dolomit rögei 4 rögsorban vesznek részt a vidék felépítésében. A jelenleg kiemelkedő rögöket is számos kisebb-nagyobb vető taglalja, főirányuk nagyjában É—D (radiális vetők) és megközelítőleg K—NY (tangenciális vetők). A dolomitrögsorok között megmaradt mélyedéseket az oligocén korban a budai márga és a kiscelli • ol/u vi um • lösz EDM; pocén E3 budai marcja •Mbryozoáí *<?«* I v'

Jnijmmulinm méiiI!<3 dolomih 6. ábra. A Csíki hegyek Ny-i végződése. agyag töltötte utólag ki. A hegységtől délre levő Kőérpatak völgyében helyenkint a felsőoligocén üledéke is megjelenik. A pleisztocén kor üledéke, a lösz medenceszerűen települ. (7; 12.) A triászvizet legkönnyebben a hegyvonulat nyugati végén, a 24 ökrös hegy letörése táján, a Csíki-árok torkolatvidéke felett tudnánk feltárni, ahol a hegység peremtörésvonalai metszik egymást s a karsztvíz felszállása az itt feltételezett karsztvízjáraton át várható. (L. a 6. rajzon a „K", „L", ,,M" pontokat.) A Törökugrató előretolt röge is jól felhasználható a vízre való kutatás támaszpontjául. (6. ábra, „N" pon; 1. és 2. kép.) A védőterület kérdése a 24 ökröshegy környékén — szemben a