Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

338 Láng Sándor dr. nagy mélységűeknek — a hegység északkeleti és délkeleti oldalán vannak. Keleten, a Duna mentién, a termális vonalon felszökő hévforrások közelsége és esetleges melegítő hatása, valamint a budai gyógyforrások védőterületei miatt ezen a vonalon nem ajánlatos karsztvizet keresni. A főváros határán belül, nem nagyon mélyen fekvő, még kevéssé beépített és még karsztvízkeresésre alkalmas hely Óbuda északnyugati részén a Solymári völgy nyílásának környéke, továbbá délen, a budaörsi határban a Kőérpatak völgyének északi oldala. A székesfőváros határán kívül, mint karsztvízkeresésre alkalmas területtel, 1. a pilisvörösvári medencével, 2. a budaörsi Csíki hegyek nyugati végződéséve! (a budakeszi medence déli kijáratával) fogok foglalkozni. (Az itt felsorakoztatott, vízkiaknázásra alkalmas teriileteket addig a távolságig jelöltem ki, ameddig az esetleges bevezetési költségek arányban állhatnak az eddigi gyakorlatban igényelt átlagos költségekkel.) V. A karsztvíznyerésre alkalmas területek földtani leírása. Az óbudai Solymári völgy bal oldala. A terület legészakibb része a Péterhegy (235 m), felső triászkori dolomitból van. Keletről nagy vetődés határolja, ez a csillaghegyi melegforrások irányát jelöli ki. A hévvíz régi időben való feltörését a magasabban elhelyezkedő, dolomitra s a bryozoás márgára települt mésztufafolt jelöli ki. — A Péterhegy déli lejtőjén Horusitzky H. karsztvízfelbukkanások nyomaira akadt, s szerinte ezen a környéken lehet kutatni kasztvíz után. (23, p. 71.) A karsztos alaphegységtől nem messze, a Péterhegy déli lábánál végighaladó völgyben lehetne, mintegy 150 m t. sz. f. m. táján megfelelő fúráshelyet kijelölni. (2. ábra, „A" pont.) Fúrás helyett északi lejtésű lejtaknát is alkalmazhatunk. Védőterületnek a közeli Péterhegy erdővel borított és a tőle nyugatra és északnyugatra levő, erdővel nem borított karsztosodé közetekből álló térszíne ajánlható. Az ismertetett területről délre levő Aranyhegy (177 m) és Ürömhegy kiscelli agyagból felépült és részben levantei mésztufával fedett tömege környékén a karsztvizet tartalmazó alaphegység mélyebbre süllyedt. Hogy itt milyen mélységben van a víz, nem tudjuk. — Az Ürömhegytől északnyugatra és északra húzódó Ürömi völgy mentén a karsztosodó, felsőtriász kori mészkőből felépült alaphegység rögei a Kálvária környékén bukannak a felszínre. Ezen a helyen, a kis boros-