Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

346 Láng Sándor dr. !I. Műszaki kívánalmak a karsztvízelláíással kapcsolatban. Ezekkel kapcsolatban egyszerűség kedvéért csak a Vízmüvek vezetőségének véleményére hivatkozom. Pap Ferenc szerint nem helyes, ha azon helyen fúrunk karsztvízre, ahol már víztartó medencék vannak. Ezeken a helyeken már többnyire beépített a terület és nagy az inficiáló hatás, vagyis a területről a mélység felé szivárgó vizek nagy mértékben szennyeződhetnek: az esetleg feltárt víz különösebb kezelésére van szükség. T. i. a karsztvízszint feletti kőzetek esetleg nem szűrik meg eléggé a vizet. Pl. a pordolomit lencséi a Budai hegység területén nem képesek a tökéletes szűrőhatást kifejteni. (25.) A tiszta karsztvizet Pap Ferenc szerint nem a Budai hegység beépített területein kell keresni, hanem a még be nem épített részeken, ahol nagy védőterületek megvásárlásával a fertőzés veszélyét ki lehetne küszöbölni. Farkass Kálmán szerint fontosak még a magánérdekek szempontjai is. Azonkívül, csak olyan mennyiségek jöhetnek számításba, melyek arányban állnak a napi 300.000 m

3 víztermeléssel s a hálózatba való bekapcsolás költségeivel. (18.) A karsztvízfeltárásra alkalmas területek kijelölésekor figyelembe kell venni tehát mindazon egészségügyi, gazdasági és jogi szempontokat, amelyekre az imént mutattam rá. Tekintetbe véve az előbb elmondott kívánalmakat, főleg a főváros határán kívül, ki lehet jelölni olyan helyeket, ahol nagyobb védőterületeken kifogástalan minőségű és menynyiségű karsztvíz (másnéven triászvíz, 24.) tárható fel. III. Történelmi visszapillantás a karsztvíz feltárására a Budai hegység környékén. Mellőzve a hosszú, históriai eszmefuttatást, a lényeget az alábbiakban foglalhatom össze: 1. Számos helyen hatalmas tömegű triászvízre bukkantak a pilisvörösvári szénbányászattal kapcsolatban. Az itteni harmadkoreleji, paleocén széntelepek a triászkori, karsztosodott kőzetekből álló alaphegységre települve, a tektonikus változások folyamán mélyebbre sülylyedtek s jelenleg nagyobb mélységben, a fiatalabb harmadkori kőzetektől befedve, a tenger szintje közelében, tehát jóval a karsztvíztükör alatt helyezkednek el. Amikor azután a bányaműveletekkel kapcsolatosan a széntelepek alatti alaphegység egy-egy nagyobb karsztvízjáratát ütötték meg, hatalmas karsztvízbetörést kaptak s ez rendszerint a bánya részleges, vagy teljes elöntésével járt. Ha nem tudták kellő szivattyúzással ellensúlyozni, még a bányászatot is meg kellett szüntetni.