Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Egy magyar falu ivóvízellátása

Egy magyar falu ivóvízellátása 333 lehetne látni. Ennek bizonyítására legyen szabad felhoznom az alábbi pár számadatot. Kisterenye község vízszükséglete: lakosok száma: 4700 fő, számos állat száma: 1000 drb., lakóházak száma:. 800 drb. Vízvezetéki vízzel ellátva a bányatelepen 700 fő. Vízvezetéki vízzel ellátatlan 4000 fő -)- 1000 drb. számos állat. Vízszükséglet a vízvezetéki vízzel ellátatlan lakosok és állatok számára (1 főre és 1 állatra naponként 100 liter vizet számítva) kereken 350 l/min. Ha a 350 percliter vízszükségletet a község egy-két emberöltőn át való fejlődésére gondolva, 100%-os biztonsággal kereken 700 percliterre számítjuk és alapul vesszük a bányatelepi szénosztályozónál levő, immár két évtizede percenként 10. ábra. Bányatelepi kút (Szénosztályozónál) földtani szelvénye. 160 1 vizet adó kútját, nyilvánvaló, hogy helyesen telepített és kivitelezett 4—5 hasonló kivitelű kútból az egész község vízellátása tökéletesen megoldható volna. Természetesen joggal felvetheti bárki a kérdést, hogy a 4—5 kútból a víz elvezetése, a vízvezeték megépítése a községre nézve milyen terhet jelentene. A kérdésre igazán könnyű a felelet. Megfelelő támogatással, ha szükséges kényszerrel (a lakosság saját érdekében) a kérdés megoldható. Ha idejében reászorították volna pl. a lakosokat, hogy a saját portájukon lemélyített, 1—1 rosszul telepített és kivitelezett kút helyett az arra fordított (1—1 kútnál több 100 P) pénzösszeget a közösség érdekében a vízvezeték és közös 4—5 kút létesítésére fordították volna, pl. Kisterenyén már régen minden lakos vízvezetéki vizet ihatna s nem kellene esetleg kilométereket gyalogolnia a községben létező egypár jóvizű kút vizéhez. Az elmondottak után is jogosan felteheti bárki — főleg az örökké kételkedő és nem alkotó emberek — a kérdést, hogy szép-szép a terv,