Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Egy magyar falu ivóvízellátása

Egy magyar falu ivóvízellátása 327 az legyen, hogy a vízellátás mai helyzetét rögzítsük, ami annyit jelent, hogy térképezzük a meglévő kutakat és azoknak összes hidrológiai adatait (mélység, vízoszlop-magasság, víz hőfoka, a kút állapota, építési módja, a víztartó réteg minemüsége, hidrogeológiai viszonyai, a víz kémiai-bakteriológiai vizsgálata stb., stb.) részletesen vegyük fel. Sajnos, Kisterenyén végzett vizsgálataim részletes adatait tekintve, hogy a megvizsgált 491 kút részletes katasztere egy vaskos könyvet tenne ki, itt nem közölhetem, hanem csak a levont tanulságokról számolhatok be. I 1 Szennyezeti vizű kutok 6. ábra. Kisterenye község kútjainak állapota 1938-ban. Az 5. ábrán (térképen) láthatjuk a község kútjainak helyszínrajzát, amint azt 1938-ban rögzítettem. A rajzon feltüntettem, hogy felvételem idején, mely kutak vize volt látszatra (íz. tisztaság) iható s mely kutak vize már látszatra (szennyezettség, piszkos stb.) ihatatlan. (Sajnos bakteriológiai vizsgálatokat felkészültség hiányában nem végezhettem.) A térkép a valódi állapotot túl kedvező színben tünteti fel, mert már helyszíni vizsgálataim alkalmával megállapíhattam, hogy a látszatra tiszta vizű kutak vizét maguk a lakosok, a kút tulajdonosai sem isszák, mert látszatra tiszta vizük ellenére rájöttek, hogy vizük az egészségre mégis ártalmas s valóban már megízleléskor az ember önként lemond ilyen látszatra tiszta vizű kút vizének ivásáról. A 6. ábrán grafikusan mégis bemutatom, hogy ilyen egyszerű vizsgálat mellett is a kutak 46%-a már látszatra is ihatatlan, szennyezett, az egészségre feltétlen káros vizet adnak s látszatra csak a kutak 54%-a ad iható vizet. Bakteriológiai vizsgálat esetén a kép, ami igen természetes, nagyon lesújtó lenne, mert mint meggyőződtem, a valóságban a kutaknak alig 10—15%-a ad iható vizet s a lakosság valóban nem is iszik több kútból vizet. Ha most már a kutak mai állapotát, illetve építési módját vizsgáljuk, minden hidrogeológiai, kútépítés technikai, stb- szaktudás nél-