Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Dinda János: A víz szerepe az olajbányászatban

306 Dinda János letesebb a kőzet és minél kisebb viszkozitású az olaj. Ha a kőzet nem egyenletes, a kevésbbé hézagos és kevésbbé áteresztőképes részek fokozott kapilláris hatásánál fogva a vizet magasabbra felszívja, mint a jobb hézagosságú és jobb áteresztöképeségíí kőzet. A termelés folyamán a viszkozitás csökkenésével mind áttekinthetetlenebb lesz az olajvízhatár alakulása. Egyes szerzők feltételezik, hogy a medencevízben: oldott anyagok a vele érintkező olajra vegyileg hatnak és azt viszkózusabbá teszik, miáltal a víz előnyomulása megnehezédik. 5. ábra. Az olaj-vízhatár lencsés szerkezet esetén minden egyes lencsében más és más lehet. Sok mezőben gondos megfigyeléssel megállapítják a szegélyvíznek a mező tengelye felé való évenkénti előnyomulását. A szegélyvíz kétféle okból nyomul előre a mező tengelye felé. (6. ábra.) Az egyik ok az, hogy az olaj termelése következtében nyomáscsökkenés következik be a boltozat, illetve a szerkezet tetején. A másik ok a víznek a nyomása, a hidrosztatikai nyomás. Rendesen a két hatás együttműködik. A hidrosztatikai nyomás csak akkor nyilvánulhat meg a vízszegély felfelé való