Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Schmidt Sándor dr.: A hazai szénbányászat és a víz

A hazai szénbányászat és a víz 2£9 kot, 469 darab betonnal töltött zsákot, 690 darab zsákba kötött szurokgolyót, 102 darab anginba kötött gyorsan kötő anyagot, 1492 darab üres zsákot, 14.824 darab 60 mm átmérőjű, vaskarikával megvasalt, szilfából esztergált fagolyót, 131 darab fakockát, 1.5 zsák vasforgácsot, összes bányatelepeinkről összeszedett 18 m

3 ruggyantalemezt, bőrhulladékot és kötéldarabot. Időközönként cementes, kavicsos anyagot adagoltunk az anyag tömítésére, összesen 5711 m

3 homokot, 51.7 m

3 kavicsot és 3147 q cementet. Miután láttuk, hogy semmiféle javulást nem értünk el, a víz nem apadt és e kísérletek költségei már több százezerpengőre emelkedtek, május közepén elhatároztuk, hogy a bányamezőt az akna rakodójával összekötő falazott lejtősaknába betongátat építünk és ugyancsak betongáttal zárjuk el a légakna (VII. akna) felé vezető összeköttetést. Augusztus 20-án elkészült a munka, amikor a vizet a gátakkal elzárva, most már mindegyik fúrólyukon át nyugodtan megindulhatott a cementálás, mert az ellennyomást helyreállítva, a fúrólyukon át beadott anyag kényszerült a vízbetörést okozó karsztüregbe hatolni, a vízbetörést végre elzártuk úgy, hogy 1940. augusztus 5-én újranyitva a gátakat, víztelenítettük újból e bányamezőt és összesen 2 m

a vízhozzáfolyást találtunk. Ez egy cementálási munka talán eléggé megvilágítja azokat a nehézségeket, melyeken egy-egy fúrólyuknál át kellett esnünk. Az idő rövidsége miatt nem sorolhatom fel több ilyen kálváriajárását a cementálási munkának, pedig több volt olyan, ahol hónapokig tartó töprengés, kísérletezés és kínlódás után jutottunk csak eredményhez. Bizonyos azonban, hogy ez eljárás nélkül az esztergomi szénmedence bányászatáról ma nem beszélhetnénk és ez világítja meg annak a törekvésnek is rendkívüli fontosságát, hogy a cementálás, illetőleg a karsztíiregeknek elzárása mennyire fontos még a bányászat megkezdése előtt, vagyis mielőtt a karsztvizek a bányába betörnek, Rendkívül érdekes volna ezzel kapcsolatban a felső-sziléziai cinkés ólombányászat karsztvizeiről is megemlékezni, ahol a karsztüregek nagyrészét cink- és ólomércek töltik ki, de a karsztosodás a kitöltődés után is tovább haladva, újabb és újabb vízbetöréseket okoz és bizonyára érdekelné mélyen tisztelt Hallgatóságomat az is, hogy a német irodalomnak mi a felfogása a karsztvizekről, melyekkel szemben ma is tehetetlenül állnak és van bányájuk, ahol percenkint 60 m' víz emeléséig dolgoztak, míg a vízemelés költsége az ércek értékét meghaladva, a bánya beszüntetéséhez vezetett. Az idő rövidsége miatt azonban most még csak arról kívánok pár szóval megemlékezni, hogy dr. Pogány Béla és dr. Vendl Miklós műegyetemi tanár urak