Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Schmidt Sándor dr.: A hazai szénbányászat és a víz

A hazai szénbányászat és a víz 289 tálását, éspedig úgy, hogy a percenkint beengedett 1 m

3 vízhez 1 m

3 homokot és 100 kg cementet adtunk, miáltal egy laza homokkőnek megfelelő betont reméltünk előállítani, melyről feltételeztük, hogy azt a bánya víztelenítése után már a víz nyomása helyéből kimozdítani nem lesz képes. 6454 m

3 homok és 7238 q cement beadagolása után a barlang megtelt és a cement kötésére 3 heti időt adva, megkezdtük a bánya víztelenítését. A legnagyobb örömmel konstatáltuk, hogy az eredmény a várakozásnak teljesen megfelelt, mert a vízbetörés előtti percenkinti 5 m

3 víz helyett az egész bánya vízfolyása 1.2 m

3-re apadt és az akna azóta is állandóan üzemben van. 15. ábra. Metszet Reimann-aknán és a 383—331. sz. fúrásokon át. Az elért eredmény után természetesen igyekeztünk többi vízbetöréseinket is megfékezni. így a Reimann-akna mélyszintjén még 1926ban kapott 5 m

3-es vízbetörés helyére is mélyítettünk (15. ábra) egy fúrólyukat, mellyel ugyancsak beletaláltunk a mészkőüregbe, mely 4125 m

3 homokot és 4350 q cementet fogadott be és amely iszapolás után az említett víz percenkint 0.12 m

3-re apadt és annak mennyisége akkor sem változott, amikor a fejtést folytatva, a fúrólyukat magát is megtaláltuk. Ez eredmények után jogosan reménykedtünk, hogy kerületünk súlyos problémájának megoldásában a helyes utat sikerült megtalálnunk és most már minden igyekezetünk arra irányult, hogy a vízbetöréseket okozó barlangokat, karsztpatakokat ne csak akkor keressük fel,