Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Schmidt Sándor dr.: A hazai szénbányászat és a víz

A hazai szénbányászat és a víz 281 széntelepbe. 1894-ben a tokodi, 1896-ban a dorogi új akna vízbetörése után 1898-ban rázta meg a szénmedencét a tokodi köraknának (látképét a 6. ábra mutatja) hatalmas vízbetörése, mely nemcsak azért 5. ábra. Vilmos-akna földtani szelvénye. maradt a vidék katasztrofális vízveszélyének hirdetője, mert 3 millió aranykorona befektetés vált 1—2 óra alatt értéktelenné, hanem az akna szája 10 méterrel feküdvén az említett 131 m tengerszint feletti magasság alatt (7. ábra), mint akkor nevezték, a világ legnagyobb artézi 6. ábra. A tokodi Erzsébet-akna látképe. kútjává változott 6 m

3 percenkint túlfolyó vízmennyiségével. Ugyancsak 1898-ban fult el a dorogi A. akna, majd 1901-ben a dorogi Tömedékakna, 1903-ban az ebszönyi- és végül 1904-ben esett áldozatul a dorogi Samu-akna. (8. ábra.) Egészen természetes, hogy vállalatomnak lelkes áldozatkészsége, mikor — a szénmedence sorozatos és hatalmas anyagi veszteséggel