Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Réthly Antal: Magyarország csapadékviszonyairól
28 Réthly Antal ján is feldolgozta (Vízügyi Közlemények, 1917) a csapadék megfigyeléseket s ekkor már figyelembe vette a régi esőmérőnek ú. n. beszivárgási hibáját, amelyet épp itt, a Hidrológiai Szakosztályban tartott előadásomban bizonyítottam be minden kétséget kizáróan. A kereken 10% csapadék levonással adódott évi adatokból megszerkesztett térkép máisokkal részletesebb volt s törtéhelmi Magyarországra még ma is a legjobbnak kell tartanunk, eltekintve annak a trianoni határokon belül eső részétől. Héjas térképén jellegzetesen előtűnik a Tisza—Zagyva— Körös szögének nagyfokú szárazsága s látjuk, hogy a magyar medence középső részében az évi csapadék 450—500 mm. között van. Feltűnő a Balaton körüli viszonylagos szárazság, az erdélyi medencében a Mezőség, a Csíki- és Háromszéki-niedence szárazsága. Jellegzetes az Iza völgyi esőárnyék, valamint Kőrösmező csapadékszegénysége. Hasonló szigeteket találunk a Felvidéken is. Az esőgócok ugyanazok, mint előbbi térképünkön, csakhogy tisztábban jutnak kifejezésre. 5. Végül a hazai csapadéktérképek fejlődése legmagasabb fokának tekintendő Hajósy térkép, amelyből azonban csak a trianoni határok közötti rész készült Hajósy munkája alapján és erről a területről 519 állomás erős bírálaton átment megfigyelései állottak rendelkezésre. Az eddigi térképekhez viszonyítva, Schenzl a csonkaország területéről csak 31, Raum 85 állomással rendelkezett. Érthető, hogy a 16-szorta sűrűbb hálózat sokkal több részletet tüntet fel. De nem akartam csak a Hajósy-féle térképpel foglalkozni, hanem úgy, mint eddig is, mindig a történelmi Magyarország csapadéktérképét szemléltetem. Ebben a térképben legmegbízhatóbbnak tekintendő a trianoni ország területén feltüntetett csapadékeloszlás. A mai Magyarország határai pontokkal vannak feltüntetve és a visszatért területek csapadékeloszlását a most folyó éghajlati térképmunkálatolkból már adódott néhány adat felhasználásával szerkesztette meg dr. Kakas József, továbbá a Felvidék — ma Szlovákia — és Horvát-Szlavón-országok, valamint Erdély és a Délvidék még vissza nem tért területeinek csapadékeloszlása Héjas II. térképe alapján készült. Legjobban sebezhető része a már független Horvátország délnyugati területének évi csapadékeloszlását feltüntető vidék. Ez a térkép immár oly sok finom részletet tüntet fel, hcigy azok számos gyakorlati kérdés eldöntésére használhatók fel. Kitűnik a két nagy zárt medence száraz jellege, a Dunántúl és a Felvidék nyugati részeinek óceáni jellege, a Szepességi medence szárazsága, a Keleti Kárpátok és a Karszt 1400 mm-t jóval meghaladó esőbősége. Hegyvidékeink még sok érdekes részletet tüntetnek fel, amelyek behatóbb tanulmányozása érdekében épp most szervezzük meg a sűrűbb hálózatot. Hogy e téren milyen nagyarányú fejlődést értünk el, egy pár adatot még felsorolok:
