Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Schmidt Sándor dr.: A hazai szénbányászat és a víz

A hazai szénbányászat és a víz 279 Az esztergomi szénmedence jelentőségét hazánk szénellátásában a 3. ábrán igyekszem érzékeltetni, annak bemutatásával, hogy — a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. birtokában lévő területen — 1908-tól 1893. évig évi átlagban 208.350 q szén volt a termelés, mely a Budapest—Esztergom—Almásfüzitői vasút megnyitása után 1894-től 1900-ig évi átlagban 2,148.400 q-ra emelkedett és a maximumot 1900-ban 2,546.755 q-val érte el. A sorozatos vízbetörés után 1905-ig visszaesés következett be a termelésben, az évi átlag azonban ennek dacára ESZTERGOM-SZÁSZVÁRI KOSZÉNBÁNYA RT SZÉNJOGI TERÜLETE ESZTERCOM VIDÉKI MAGYAR ÁLTALÁNOS - — — — -•— 2. ábra. Az esztergomi szénmedence átnézeti térképe. 2,419.600 q volt. 1905—1910-ig az átlagos termelés 3,050.870 q, 1911—1920-ig 3,690.892 q, 1921—1930-ig 4,745.320 q, 1931—1940. évek átlagában 10,430.400 q, 1941. évben 16,242.000 q. Említettem, hogy az első vízbetörést Annavölgyön (4. ábra) szenvedték el már 1878-ban, mikor a Vilmos-aknából, a széntelep fekvőjét képező triászmészkő átharántolásával igyekeztek a mélyfúrásokkal megállapított szénmezőt feltárni. Percenkint 20 ni

3-re becsülték a mészkő üregeiből előtört vízmennyiséget, mely az aknából 131 m tengerszínt feletti magasságig emelkedett. E színt felett hatolva át a mészkőkúpon (5. ábra), már szárazon jutottak el az előzetesen megfúrt