Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bogárdi János dr.: Vízfolyások hordalékmérései

•268 Bogárdi János alárendelt jelentőségűek. A kopás mellett legjelentékenyebb kisebbedést a kiválasztódás folyamata okoz. Lefelé haladva a folyón az esés és sebességek csökkenésével mind kisebb és kisebb lesz a hordalékmozgató-képesség, a szállított hordaiékkeverékből pedig a durvább szemek fokozatosan kiválasztódnak. Az előbb említett 30 mm átmérőjű hordalékszem átmérője, ugyancsak kb. 50 km út megtétele- után — a magyar Felső-Dunán — a kopás, kiválasztódás, széttöredezés stb. együttes hatására egyharmadára csökken, vagyis csupán mintegy 10 mm lesz. A folyóba jutó hordalék tehát a kopás és kiválasztódás következtében a folyó hosszában folytonos változásoknak van alávetve. Ezek a változások csak a hordalék szemnagyságát, illetőleg szemösszetételét érintik, míg a teljes hordalékmennyiség szempontjából nem jelentenek változást. A kopás és kiválasztódás a görgetett hordalék mennyiségét ugyan mindig csökkenti, de a lebegtetett hordalék mennyiségét ugyanakkor növeli. Ez a magyarázata, hogy a felső folyószakaszokon a durva fenékhordalék, az alsó szakaszokon pedig a finomszemű lebegtetett hordalék az uralkodó. D) A szakaszos mélyülések, illetőleg feltöltődések hatása. A mélyülés, illetőleg feltöltődés előtt a hordalékmozgásban, ha nem is éppen a kívánatos egyensúly, de azért egyensúlyi állapot uralkodott. A mélyülő^ vagy feltöltődő szakaszon bizonyos természetes adottság, vagy mesterséges beavatkozás hatására felborul a hordalékmozgás egyensúlya. Ilyen természetes adottság, pl. a hirtelen esésváltozás; mesterséges beavatkozás pedig, pl. a meder szűkítése, duzzasztók építése, stb. Ha a hordalékmozgás egyensúlya megszűnik, aszerint, hogy a folyó hordalékmozgatóképessége növekszik, vagy csökken, kimélyülés, illetőleg feltöltődés indul meg. A mélyülések és feltöltődések mindig az alattuk levő folyószakaszok hordalékmozgását változtatják meg. Ha a kimélyülő szakasz felső végére G

0 m

3/év hordalékmennyiség érkezik, akkor, ha a folyó évenkint G

1 m

3-t mos ki, az alatta levő szakaszra G„ + Gj hordalékmenynyiség jut. Feltöltődés esetén a feltöltődő szakasz végén a tározott hordalékmennyiséggel csökken az eredeti G

0 hordalékmennyiség. A valóságban azonban a mélyülő, illetőleg feltöltődő szakasz utáni hordalékmennyiség hosszabb szakaszra nem állapítható meg ilyen egyszerű összeadással, illetőleg kivonással. Ugyanis a folyószakaszra jutó hordalékmennyiség növekedése vagy csökkenése a kérdéses szakasz hordalékmozgását is megváltoztatja. Amennyiben a hordalék mennyiségének növekedése a hordalékmozgató-képességhez viszonyítva nem túl