Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bogárdi János dr.: Vízfolyások hordalékmérései

Vízfolyások hordalékmérései 265 giának mekkora hányada végzi a hordalék szállítását és milyen erők hatására indul meg, illetőleg folytatódik a hordalék mozgása. Ismeretes, hogy a víz mozgását leginkább a mederfenék és mederoldalak súrlódása, a turbulencia, valamint a levegő súrlódása akadályozzák. Ezeket az ellenállásokat a felszabaduló helyzeti energia győzi le. Az ellenállások leküzdése suriódási erők, valamint a vízfolyás belső erőinek útján történik. Az tehát biztos, hogy a hordalék mozgása a súrlódó erőknek és a vízfolyás belső erőinek együttes hatására indul meg. Az erőhatások arányát és összefüggését azonban ezideig még nem sikerült megállapítani. Ebből következik, hogy egyelőre azt sem ismerjük, hogy a felszabaduló helyzeti energia mekkora hányada végzi a hordalék szállítását. Az eddigi kutatások a hordalékmozgás számos jelenségét tisztázták. Beigazolódott, hogy a lebegtetett hordalék szállítását elsősorban a vízfolyás belső erői végzik, a görgetett hordalék mozgását pedig túlnyomó részt a súrlódó erők létesítik. Az utóbbi állítás felismerése alapján vezette le Du Boys általánosan ismert hordalékmozgató erőösszefüggését. Szerinte a mederfenék területegységén ható hordalékmozgató erő S = Y - m- l> ahol •( a víz fajsúlya, ni a vízmélység és ] a vízszín viszonylagos esése. A Du Boy s-féle összefüggés feltételezi, hogy a vízfolyás, felszabaduló helyzeti energiáját teljes egészében a mederfenéken fellépő súrlódás legyőzésére fordítja, vagyis a mederoldalak és levegő súrlódásának, valamint a turbulenciának viszonylagosan kis energiafogyasztását elhanyagolja. A Du Boy s-féle hordalékmozgató erőnek ezenkívül még egy hiányossága is van. Nem szerepel benne a vízfolyás belső erőinek hordalékszállító képessége. Ezért a következőkben hordalékmozgató erő helyett mindig hordalékmozgató-képességröl fogunk beszélni, mely fogalom az összes működő erő együttes hatását fejezi ki. A görgetett és lebegtetett hordalék szállítása mindig energiafogyasztással jár. Az oldott állapotban levő sók és kolloidok a mozgó víz alkotó részét képezik, s így szállításuk nem jár külön energiafogyasztással. A hordaléknak ezek a részei a hordalékmozgás szempontjából érdektelenek. A hordalékviszonyokat, valamint a hordalék milyenségét, mennyiségét és mozgásának módját hordalékmérésekkel állapítjuk meg. Ezeknek egy része ma már szabványos módszerekkel és eszközökkel végezhető el. A hordalékméréseknek azonban még kezdetleges módszerei és eszközei is vannak. Ennek legfőbb oka, hogy a hordalékmérések, — a többi vízrajzi méréshez viszonyítva, —- aránylag későp indultak meg.