Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Réthly Antal: Magyarország csapadékviszonyairól
26 Réthly Antal S o n k 1 a r, Oruber (8 évi), W e n i n g e r, B a g d áji f y és Choln c k y térképeire, mert az túl messze vezetne. A csapadékmegfigyelésekből hosszú sorozatok, valamint egyidejű sorozatok egybeállításával Hegyfoky és Fraunhoííer foglalkoztak legtöbbet és eredményeiket Róna alapvető munkájában (Magyarország éghajlata) kimerítően felhasználta. De egyikük sem foglalkozott csapadéktérképek szerkesztésével. 1. Schenzl 1885-ben megszerkesztett térképe valóban az első komoly kísérteit volt hazánk évi csapadékeloszlását izohiétákkal szemléltetni. A mai legújabb térképeinkkel szembeállítva hihetetlen kirívóan téves részleteket tüntet fel. Bár teljességgel elismeréssel adózunk Schenzl úttörő munkájának, ugyanúgy vagyunk az ő térképével, mint lennénk avval, ha megkísérelné valaki 10—12 állomás adatai alapján Magyarország sugárzási viszonyait feltüntetni. Kétségtelen az, hogy nagyon örülnénk egy ilyen első kísérletnek, mert még ebből is csak kapnánk némi képet a sugárzás eloszlásáról. Tehát ne analizáljuk Schenzl úttörő térképét mai ismereteinkkel, hanem ismerjük el, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt ez a térkép is nagy nyereség volt. Nagyon olcsó dicsőség volna megbírálni ezt a 125 állomás megfigyeléseiből készült térképet. 2. Evvel szemben már számottevő haladás volt Raum évi csapadéktérképe, meg pédig két szempontból a) a megfigyelések egy ugyanazon 25 évi időszakra számítattak át (1871 —1895) és b) már 184 állomás megfigyelései állottak rendelkezésére. Meg kell említenem, hogy Raum értekezése a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 32. kötetében jelent meg és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pályázatán a 200 forintos Sajó Károly-féle díjat nyerte. De még ennek a térképnek is sok sebezhető pontja volt. Hiányzott róla az Alföld legszárazabb területének, azaz az 500 mm-en aluli területnek a feltüntetése. De kétségtelen, nagy nyeresége volt tudományos irodalmunknak. 3. Űjabb képet nyújt A n d e r k ó nagyvonalúan megrajzolt csapadéktérképe, mert inkább azok szép megrajzolására törekedett. De még az Alföld szívében ez is csak 500—600 mm. közötti legszárazabb területeket ismer, hasonlót a Kis Alföldön és a Csíki medencében. Jellemző már néhány esőárnyékos területnek a feltüntetése a Visó és az Iza völgyében, de eltűnnek nála a Keleti Kárpátokon már eddig sejtett, sőt kimutatott esőárnyékos területek. Ha az eddigi csapadéktérképeket használta volna fel valaki gyakorlati célból, úgy egyes helyeken bizony elég nagy hibát követett volna el. 4. Ennek az évszázadnak első évtizedében igen nagy arányban vált sűrűbbé a csapadékmérő megfigyelő hálózat és 1910-ben már 1190 állomás megfigyeléseit dolgozhatta fel Héjas. Majd 1910—15. évek alap-