Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

A hazai gyógyvizek eredete 249' a mélyfúrásokban megfigyelt hőmérsékleti mérésekből gyűlt össze. Csodálatos volt, hogy az alföldi mélyfúrások nem mindegyike volt produktív. Ezekhez ha hozzávesszük az Erdélyi-Medencében történt fúrásokat, akkor az tűnik ki, hogy nem lehet mindenütt a geotermikus gradiensre alapítva számszerű jóslásokba bocsátkozni a meghatározott, illetve tervezett mélységből nyert víz hőmérsékletére vonatkozóan! Összehasonlítási példának fel kell hoznunk a hajdúszoboszlói mélyfúrást, amely 1090 m mélységből 75° C-os forró sósvizet hoz a felszínre. Az Erdélyi-Medencében Szászrégennél a közel ilyen mélységből (894 in) hideg sósvíz került ki!! Ebből a példából sok hasonlót említhetnénk s így arra kell gondolnunk, hogy a geotermikus gradienssel kapcsolatos gondolatainkat alapos revizió alá kell vennünk, mint aminek már hangot adott nem régen Kar vas Rezső (1. Bány. Koh. Lapok. 1941. 354 í.). A felszínre érő melegforrásaink vizének eredetét S u e s s után igen mélyről, a magmából származtathatjuk, amely alkalmas helyeken (törésvonalakon) szabadul ki addig zárt börtönéből s emelkedik fel, de hogy nem tisztán ez a dehidratiós víz ér ki a felszínre, az bizonyos, mert lehetetlen a vele szemben leszálló vizeket kikerülnie, amelyeket — ugyanazoktól lehűtve — de magával ragad s így kevert víz alakjában jelenik meg, mint természetes hőforrás vag}' mesterségesen feltárva, mint ártézi víz. 1. Természetes hőforrások. Legrégebben ismert források, mert a felszínen jelentkező melegvizek már az ősembernek feltűnhettek s később, a történelmi időkben, a kultúra emelkedésével járó fürdőalapítások is elsősorban a melegforrásoknál történtek (rómaiak!). Hazánkban, az ország közepén a budai hőforrások a legismertebbek s a közelebbi tanulmányozásuk igen értékes adatokkal világították meg a keletkezés kérdését. Schafarzik Ferenc, majd Vendl Aladár, Pávai-Vaj na Ferenc mutatták ki a Duna mentén levő források tektonikus vonalait s a pesti oldalon a mélybe zökkent budai alaphegység feltételezését. Sehr éter Zoltán a források földtörténelmi adatait kutatja fel s elfogadható módon mutatja ki az alsómediterrán egykori hőforrásainak lassú átalakulását a kevertebb típussá. Scherf Emil ai egykori lerakódások vizsgálatával azok szabályszerű változásaira mutat rá. A források egykori geizires természetét a riolitok kitörésével hozhatjuk kapcsolatba. A vízmennyiség kérdésében M á d a i bizonyítja mérési adatokkal a karsztvíz hatását a hőforrásokra. Ujabban P a p p