Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

A hazai gyógyvizek eredete 247' aztán viszont a szénoxiszulfid mi módon keletkezik, arra vonatkozóan Winkler ad olyanforma magyarázatot, amely amolyan circulus vitiosusként a kénhidrogénnek a jelenlétét tételezi fel kezdő anyagnak (aminek a valószínűsége meg is vain a jóformán mindenütt jelenlevő szulfidok bomlása miatt!), amely az aluminiumszilikátokra hatva (agyagos kőzetek) azokból szulfoszilikátokat képez, mely tovább kalciumkarbonáttal (az agyagok rendes kísérője!) adja a szénoxiszulfidot. Azonban a szénoxiszulfid előfordulása nemcsak a hőforrásokhoz van kötve, mint azt gondolnók a többi példa után is (Alsókéked, Lukácsfürdő, Császárfürdő), hanem a hideg sósvizekben is, mint azt Lengyel Béla a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdö Attila forrásában kimutatta, ahol a forrásgázakban a metán 81.08%-a mellett 18.20% szénoxiszulfid található. Ez a forrás már kívül esik (illetve a határon!) a szénoxid exhalációnak jellemzett posztvulkáni zónán s így a felszínre kerülő gáz széndioxidja és kénhidrogénje a szénoxiszulfid bomlási terméke gyanánt fogható fel. 3. Karszt vizek. A leszálló vizeknek egy különös csoportját azok képezik, amelyek a föld mélyebb rétegeibe való lejutásukat gyorsabb tempóban csinálhatják meg az olyan vidéken, amely a törésekre alkalmas merev kőzetekből, főként mészkövekből, cementmárgákból és dolomitokból áll. E vidékek közismerten gazdagok, a karsztelnevezés alatt összefoglalt földtani jelenségekben, amelyeknek egyik jellemzője a repedések kioldásával járó, földalatti vízi utaknak a nagyszerű tüneménye. E vízi utak lehetnek horizontálisak és vertikálisok. A leszálló vizeknek a mélyebb szintekre való jutásában a vertikális víziutak a legfontosabbak, ahol aztán alkalmas vízgyűjtő medencékben gyűlhetnek össze, s ahonnan alkalmas módon újból a felszínre kerülnek. E vizek földalatti útjukban az anyakőzet anyagát oldják fel, aminek szembetűnő jele a kifolyásuknál lerakott mésztufa dombok állandó növekedése. Mindazonáltal, hogy tényleges ásványi tartalmúak ezek a vizek, még sem sorolhatjuk az ásványvizek közé a karszttüneményekkel kapcsolatos vízfolyásokat, de vannak olyan esetek, amikor a mélyből jövő juvenilis vizek felszaporítására adnak módot s így nagyon sok olyan ismert hőforrásunk van, amelynek anyagát kimutathatóan a karsztvizek szolgáltatják (Keszthely, budai hőforrások, Esztergom, Tata, Eger, stb.), amelyekről így valójában, a mélységbeli vizek keletkezéséve! kapcsolatban kell megemlékeznük!