Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

A hazai gyógyvizek eredete 243' A sótartalom mennyiségétől függ, hogy vájjon a szerves élet mennyire tekinti alkalmas letelepedési helynek. Az igen koncentrált oldatokból rendszerint hiányoznak az élőszervezetek, vagy legalább is csak a sókedvelő állatok és növények, mint speciális életközösséget alkotók keresik fel. Ami a vizeknek tisztaságát illeti, e csoportbeliek között ritkán találunk a maguk természetes állapotukban igazán kristálytiszta vizet. Az állandóan folyó vegyifolyamatok cserebomlása a finom, besodrott iszapagyag részecskéket diszperz állapotban tartják (ez a legnagyobb mértékben ép az iszapvulkánoknál tapasztalható igen feltűnő módon, mint az elnevezés is mutatja!). Ebből aztán az a gyakorlati tény is következik, hogy az összetételüknél ivókúrára használható vizeket csak szűrőberendezések által lehet forgalomba hozni. II. Leszálló vizek. A földünkre hulló csapadékvíz egyrészének a felszínhez közel elhelyezkedő szerepét, útját és munkáját az előbbi fejezetben láttuk. A földkéregbe behatoló víznek egy másik része azonban részben leszivárgás, részben pedig az arra alkalmas törésvonalon mélyebbre húzódik s így a felmelegedés dolgában teljesen kikerül a felszint befolyásoló időjárási változások alól. így tehát a kb. 20 m mélységen, az ú. n. neutrális zónán túl, a vízre már a földbelseje hat e felmelegedés szempontjából. Rengeteg sok olyan vizünk van, amelynek az átlagos hőmérséklete 12° C körül van s ezt főként a szénsavas vizeinknél tapasztalhatjuk. Arra kell következtetnünk, hogy a vizeink e második csoportjába sorozott előfordulások, vízmennyiségüket a neutrális zóna körüli szintben elhelyezkedő, illetve ott keringő áramlásokból nyerik. A felszínre való jutásukat, a mélyből felfelé áramló gázok, gőzöknek vagy a juvenilis eredetűnek vett mélységbeli forróvíznek köszönhetik. Az ásványvizek, illetve gyógyvizek eddig ismert előfordulásainak igen nagy sora tartozik ide, amelyek nemcsak jelentős tudományos adatokat szállítottak a kutatóknak, hanem gyakorlati szempontból is fontos közgazdasági értéket jelentenek számunkra. Ide olyan vizeket sorolunk, amelyek az ásványi tartalmukat a neutrális zóna körül elhelyezkedő anyakőzetből nyerik s így oly kémiai reakciók eredményeinek tekinthetjük, amelyek megvilágítják a feltörő víz útjába eső anyagok a geokeinia viszonyait. Az ide sorolható vizeket a következő 3 csoportba oszthatjuk be: 1. Szénsavas vizek. 2. Kénes vizek. 3. Karszt vizek.