Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

236 Dr. Bányai János Amint ion táblázatban összevetjük a nagyobb százalékban előforduló makróelemeket, látni való, hogy a sziksó és konyhasó alakban elképzelhető vegyületek az uralkodók. A Nagy Magyar Alföld gazdag sziksós vizekben, amelyek közül nagyon sok olyan depressziós helyen fordul elő, hogy alkalmas volt nagyobb vízmedencék képzésére s így az állandó jellegű tavak ma már a gyógyászat szolgálatába vannak állítva. Az említetten kívül ilyenek: a palicsi, konyári, debreceni Telegdy „Sóstó", az orosházi „Gyopáros", halasi „Sóstó", s talán ide számíthatnék a Fertő és Velencei tavakat is. b) Salétromos vizek. A Nagy Magyar Alföld számos pontján teremlték a salétromot a régi világban. Nagykálló, Debrecen környéke volt erről különösen híres. A sziksóihoz hasonlóan a kivirágzás árulta el az ilyen helyeket, ahol az esőzések után a talajból kioldott só, a szárazság beálltával elpárolgott vízből maradt vissza. Ezeken a helyeken a termőtalajba keveredett igen sok szervesanyag bomlása idézte elő a salétrom keletkezését. Állandó források, vagy tavak nem ismeretesek s így a felszíni ásványvizeknek ez a fajtája jelentőségre nem emelkedett. 2. Sótestből vagy sósagyagokból kioldott konyhasós vizek. Az ásványvizek keletkezésének igazán szembeötlő példája a konyhasósvizeknek az előállása. Számtalan példa van arra az Erdélyi Medence sószónájában, hogy a föld felszínére hulló csapadékvíz egyenesen a .lapfényre került sótömzsre hull s azt oldva, mint sósvíz folyik tovább. E munkának oldóhatása a sótömzsökön létrehozza a sóorgonáknak nevezett barázdákat, mert a kifejtett oldás — a nem teljesen homogén sótöm7sön —- nem egyenletesen oszlik el a felszínén s így a jobban oldott részletek miatt kiemelkedő tarajok maradnak hátra. A sótömzsök közelében rendszerint telitett sóoldaton keletkeznek. Ott, ahol a csapadékvíz csak a sósagyaggal tud érintkezni, ott már a kevésbbé sürü oldatokra kapunk példákat. Legsűrűbb sóoldatot Fischer (Földt. Közi. 1887. 383. 1.) a nagydemeteri (Beszterce-Naszód vm.) sóskútban találta, amely 26.7%-ot mutatott. Ez a szám később, Kalecsinszkynek a vizsgálataival a szovátai Medve-tó adatai alapján a teljesen koncentrált fokra, 34%-ra emelkedett. A konyhasó tartalom szempontjából legtisztábbnak bizonyult a rődi (Kolozs vm.), utána pedig az Udvarhely megyei, Lövéte sóskútja (az előbbi 99.41%, az utóbbi pedig 99.28%!) Ahol a sósforrás vizét közvetlen a sótest kilúgozásából nyeri, ott a víz százalékos összetétele is majdnem teljesen megegyezik a sótest elem-