Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete
234 Dr. Bányai János az eredet kérdéséről, amely csoportokon belül a keletkezés részletezésénél maguktól kialakulnak az alcsoportok is. I. Felszíni vizek (meteorikus, freatikus), II. Leszálló vizek (vadosus, profundus), III. Mélységbeli vizek (juvenilis). A zárójelbe tett elnevezésekkel jelezni akarjuk, hogy eddig az irodalomban sokszor többféleképen értelmezett nevek a fenti beosztásban melyik csoportnak felelnek meg. E három főcsoporton belül, amint említettük, a további csopoitosítás a vegyelemzés adatai szerint történhetik. Az ásványvizek eddigi elemzési adataiból az tűnik ki, hogy az ismert •elemeknek mintegy 2/3-ad része szerepel az ásványvizekben. Ezek B o dnár János dr. szerint egyszerű vagy összetett ionok, kisebb részben pedig disszociálatlan vegyületmolekulák alakjában találhatók a vízben. Az elemzésből leszűrt tapasztalatok szerint az előfordulások mennyiségének sorrendje szerint 3 osztályt különböztet meg: a) Makroelemek: Na, Ca, Mg, C, (mint C0 2, HCO s, C0 3) S, (SOJ, Cl. b) Mikroelemek: K, Si (HSi0 2), Fe, AI, Li, B (HB0 2), N, (NH 4, N0 2, NOs), P (POJ, S (H 2S, HS, COS) Br, J, F, As (As0 4 ?), Mn. c) Ultramikroeleemek: Zn, Cu, Ra, Sr, Ba, Cs, Rb, Sn, Ag, Ti; Pb; Be, Co, Ni, Ga, stb. E táblázat szerint a makrócsoportba tartozó elemek képezik az oldatok legnagyobb részét. A mikro csoportba tartozók még számokban kifejezett súlyban szerepelnek az elemzésben, míg az ultra mikroelemek közül a gyógyászatilag jelentősebbek emeltetnek ki, illetve vétetnek be az elemzési táblázatba. Hogy most már valamelyik megvizsgált ásványvíz melyik csoportba tartozik, azt a makroelemek százalékos arányszáma mutatja meg! Ugyan emellett, ha a gyógyhatás jelentőségét is ki akarjuk emelni, akkor megemlíthetjük még azokat a mikró, vagy ultramikró elemeket is, amelyeknek mennyisége eléri a hatástani határértéket. I. Felszíni vizek. A csapadékvíz a föld felszínére hullva részben beszivárog s ha közel a felszínhez vízrekesztő (agyag) réteg van, akkor fent marad s közel a felszínhez, mint talajvíz folytatja földalatti útját. (Freatikus víz!) Ha ebben az útjában oldható sókat kap, akkor magába veszi s így a legtöbb esetben tényleg az íz után is könnyen megítélhető módon, ásványvízzé alakul. A feloldott sótartalom most már kétféle eredetű lehet. Vagy a talaj (termőtalaj és altalaj együtt!) tartalmazott oldható sókat (sziksó, sa-
