Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Gaál András dr.: A budapesti központi gyógy- és üdülőhelyi bizottság szerepe a fürdőügyek fejlesztésében

A budapesti központi gyógy- és üdülőhelyi bizottság szerepe a fürdőügyek fejlesztésében. Irta: Gciál András dr* Mielőtt a Bizottságnak a címben említett tevékenységét ismertetnénk, célszerűnek láttuk röviden említést tenni a Bizottság szervezetéről és annak törvényszabta munkaterületéről. A Bizottságot a M. kir. Minisztérium az 1929. XVI. és az ezt kiegészítő 1934. XVII. törvénycikk idevonatkozó rendelkezései alapján 1934ben állította fel. A Bizottságnak elnöke, másodelnöke, harminhét tagja, valamint az ügyvezető igazgatóval az élén hivatali szervezete van. A Gyógyhelyi Bizottság mindenkori elnökét, a másodelnököt és az úgyvezető igazgatót a magyar királyi belügyminiszter nevezi ki. A Bizottság jövedelme a főváros területén forgalmazott ásványvizek, gyógyvizeK és és szikvizek, valamint az itt eladott fürdőjegyek után lerótt gyógyhelyi illetékből adódik. A Bizottság egységesen irányítja a főváros területén levő valamennyi gyógyhely és üdülőhely közérdekű ügyeit, előmozdítja azok fejlődését és anyagi érdekeit, a hozzáforduló hatóságoknak szakszerű kérdésekben véleményt ad, ismerteti a belföldön és a külföldön a budapesti gyógyfürdőket és éghajlati üdülőhelyeket, az ásványvizeket, gyógyvizeket és egyéb forrástermékeket. A közönség tájékoztatására hivatalos helyiségeiben állandó felvilágosító szolgálatot tart. Elősegíti ä tudományos fürdőkutatást és a gyógykísérleteket. A Bizottság együttműködik az összes idegenforgalmi szervekkel, Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalával, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatallal és az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársasággal együtt Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösséget alkot. Köz* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1942 szeptember 30-án megtartott szaJcülésén.