Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Belák Sándor dr.: A gyógyvizek jelentősége orvostudományi szempontból

1218 Bélák Sándor dr. zekre, azok összetételére, állapotára, stb. irányul, hanem az emberi szervezetre is, illetőleg amennyiben kutatásunk módszerei úgy kívánják, esetleg az állati szervezetre is. 3. A balneologiai tényezők, nevezetesen a vizek, amennyiben fürdőként alkalmazzuk őket környezeti, külvilági, milieu-hatást jelentenek, sőt bizonyos tekintetben átvitt értelemben ilyen külvilági tényező a víz akkor is, ha ivókúrák alakjában alkalmazzuk. Azt szokták mondani, hogy a szervezet nem polyglot, vagyis hogy csak egy nyelven beszél. Ez azt akarja kifejezni, hogy szervezetünk különböző behatásokra is egységesen reagál, bizonyos értelemben tehát tekintet nélkül a behatás minőségére. Esetünkben ez azt jelentené, hogy azok a külvilági behatások, amelyek a fürdő vizmilieuje részéről jönnek, sok rokonságot mutatnak más külvilági hatásokhoz, pl. olyanokhoz, amelyeket a levegő részéről kaphatunk. Más szóval a klimaingerek is hasonlatosak a fiirdöingerekhez és épen ezért ezeket egymástól elválasztani sokszor igen nehéz, különösen akkor természetesen, ha a fürdőzés klímaváltozással van egybekötve. A balneologiának és a meteorobiologiának épen ezért igen sok, szinte szétválaszthatatlan érintkezési pontja van. De még tovább is mehetünk. Az ember életfolyamatai igen szoros, manapság sokszor nagyon elhanyagolt kapcsolatban vannak a lelki folyamatokkal. Manapság az orvostudomány ezeket az objektivitás jegyében szereti mellőzni. A fürdők használata, különösen kúraszerű használata azonban igen gyakran a lelki életbe is beleszól. Maga a mindennapi foglalkozás kihagyása vagy módosulása, különösen ha ez környezetváltozással is jár, a lelki sphaerában jelentős változásokat hoz létre. Mindez igenis a legobjektívabb módon nyúl bele anyagi életfolyamatainkba és szintén olyan tényező, amely nem elhanyagolható. Ezekkel az általános megjegyzésekkel reá akartam mutatni arra, hogy az orvosnak milyen a helyzete a balneologiai tudományban. Ez vonatkozik á gyakorló orvosra is, de vonatkozik az elméleti kutatásra is, mert ismétlem és hangsúlyozom, hogy a külvilágban, vagy a szervezetben rejlő olyan tényezőknek, amelyeket igen sokan egész jelentékteleneknek gondolnak, döntő fontosságuk lehet egészségben — betegségben egyaránt. A mi feladatkörünk tehát igen komplex szerkezetű és ezért a balneológia tudományos művelése a rokonterületek (klimatológia, meteorologia, söt táplálkozástan és pszichológia) nélkül nem is járhat teljes eredménnyel. Ha most már a balneologiának az orvostudományban való szeiepét közelebbről tekintjük, akkor szeretném ezt a témát az orvostudomány két nagy iránya, nevezetesen a gyógyítás' és a megelőzés szempontjából külön választva tárgyalni. A gyógyítás szorosabban vett klinikai részét nem szándékozom érin-