Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Rövid közlemények - Láng Sándor dr.: Újabb adatok a Szilicei jégbarlangból

196 Rövid közlemények 196 mint hűtő tényezőre, s nem annyira arra az aránylag kevés jégre. — A cseppkőbarlangban különben nem volt sok cseppkő, a patakmenti szakaszán pedig nagyon sok iszap volt s ismét a sziklafalakon nagy vízállásingadozások figyelhetők meg.

1 A barlang jege nem volt egészen tiszta. Rajta az olvadás és újrafagyás hagyott mély nyomokat. Kődarabok, faágak, iszapos sávok voltak mélyen belefagyva. Tejszerüen áttetsző, vagy víztiszta, átlátszó jégsávok következtek egymás mellett és felett. Gyenge olvadás csak a sziklafenékkel és oldallal érintkező részeken látszott. Az 1940. év hideg tele tehát nagyobb hőmennyiséget juttatott a barlang bejáratába. Ennek olvadásával-újrafagyásával tehát a szokottnál több jég gyűlt össze. Majd, a tavaszi és nyári csapadékosabb időszak is hozzájárult a fokozottabb jégképződéshez azzal, hogy több víz rekedt meg a sziklák repedéseiben és több volt így a barlangba való becsepegés is. A leszivárgó sok csapadékvíz azután jobban lehűtötte az alsó barlangi járatokat is, így, az ezekből kifelé áramló levegő is hűvösebb és így nincs az az erős jégolvasztó hatása, mint a meleg levegőnek. Könnyebben is csapódik ki belőle a pára (egyforma abszolút nedvességet tételezve fel) és így több lesz a kicsapódás miatt kiváló, lecsepegő víz, valamint a dér mennyisége is. A hűvös nyáron pedig elég sok hidegbetörés is volt, ezeket pedig többször követte több napig tartó hűvös, szárazabb, kisugárzásos időszak, ami viszont kedvezett a karsztfennsík dolináiban levő levegő nagyobb lehűlésének s így állandóan táplálta a barlang hideg légtömegeit is. A barlang jegének, valamint a sűrű lehűlésnek folytonos kölcsönhatásaként azután bőségesebb tere volt az ú. n. nyári jégképződésnek, mint más, normális időjárású nyarakon. Nem volt azonban megfigyelhető a jég felszínén végbement dérképződés. Ennek észlelése végett valószínűleg kora reggel kellett volna a barlangba leereszkedni s egyúttal a hajnali minimumot is észlelni. 1 A nyugat felé folydogáló patak valószínűleg a gombaszögi Fekete-forrás alakjában Iát napvilágot. A bar.angi patak és az említett karsztos forrás vize és hordaléka is eléggé hasonló egymáshoz. A teljes azonosság kiderítése azonban, lehet, hogy nem oldható meg, mert a jégbar'ang magasságától a fenti forrásig kb. 5 km az út s i'yen nagy szakaszon a vizet ezernyi vá tozás (elágazás, víz- és hordalékgyarapodas, fogyás stb.) érheti. Esetleg előzőleg egy állandó karsztvízszintbe is beletorkollhat.