Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Rövid közlemények - A Rheuma és Fürdőkutató Intézet Forráskutató Osztályának 1940/41. évi működése

188 Rövid közlemények 188 nagy mértékben függ a medencében levő vízállástól, azaz minél magasabb a víz szintje a források felett, annál kisebb a hozam. Néhány alkalommal a forrás-medencében levő víz emelkedéséből — a szivattyúk leállításával — óhajtottuk következtetni a vízhozam növekedésére; ismerve a vízmedence alapterületét, az időt és a vízoszlop magasságát, a hozam értéket ki lehetett számítani (1 cm emelkedés 929 1), ezek azonban a valóságnak nem megfelelő alacsony értékek voltak, úgy hogy elhagytuk ezt a mérési módot. A Duna vízállása hat a forrás hozamra, átlagos, illetve alacsony vízállásnál ez a hatás a vízoszlop magasságára hat, de a hőrnérÖssznozám. \ f V A i M n. A'. u. 1 J. 2. ábra. ÍMa Si* J\ l v "37" "W séklet állandóan 45—45.5°C, maga Duna vízállásnál jóllehet maga a forrásmedence kifogástalanul foglalt, a lejáró folyosó téglafalából a felduzzadt talajvíz kiserken. A Rudas-fürdő forrásainak hozamát Körössy László, Lenkei Tibor és Komlósy Zsolt mérték. A Rudas-fürdő összhozama a Juventus- és Attila-forrásokkal együtt, középmértéket véve 11.21 1 másodpercenként, a legnagyobb bőség idejében: 14.5 l/'msdp., a legkisebb érték 7.7 liter másodpercenként. Az összhozam és a Duna vízállása között 17—25 napos késés volt megállapítható. Amennyiben a régebbi vízmérések eredményeivel óhatjuk egybevetni az értéket, úgy az Attila- és Juventus-források hozamát levonva 1940/41ben 7.9 1 volt másodpercenként a hozam, 1936-ban 9.01 liter másodpercenként, 1925-ben pedig 9.51 liter/msdp. Az 1936 és 1941 évi mérések között 14.05%-os a csökkenés. Az egyes források közül kiemelve az Attila