Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

A földtan szerepe a városok vízellátásában 159 Pullenia sphaeroides d ' 0 r b. Discorbina rosacea d ' 0 r b. Truncatnlina lobatula W.-J. „ ungeriana d ' 0 r b. „ haidingerii d ' 0 r b. „ dutcmplei d ' 0 r b. Nonionina communis d ' O r b. „ umbilicatula Montagu Polystomella crispa L. „ macella F. - M. „ josephina d ' O r b. Spatangida tüskék. » Pulvinulina schreibersii d ' 0 r b. Ostracodák. A fúrási anyag oly finomra feldolgozva került föl, bogy a lajtamészkö esetleges jelenlétét nem lehetett határozottan megállapítani, ellenben a rétegek kora kétségtelenül megállapíható és elválaszthatók a följebb, 243.90—295.50 m között 51.60 m vastagságban települő szarmata emeletijei i** rétegektől. Ezeket kemény mészmárga, miUolinás mészkő és meszes, összeállt homok alkotják. A 292.05—295.00 közötti mészmárgából M a j z o n L. d r. szíves meghatározása szerint: Globigerina sp. Polystomella crispa L. Rotalia beccarii L. „ striato

punctata F.-M. Nonionina depressula W.-J. „ macella F.-M. kerültek elő, melyeknek együttese a rétegek szarmáciai korát kétségtelenné teszi. A szarmáciai rétegek fedőjében a pannóniai emelet*** üledékei települnek. A mélyebb rétegeket Szekszárd körül csak a fúrásokban találjuk meg, míg a Mecsek déli peremén Vadász (7.89.) szerint „durva, helyenként fejnagyságú görgetegekből álló laza, vagy konglomerátummá összecementezett törmelék van"... már a felszínen is. A szekszárdi négy régebbi fúrás alján és a III. számú vízvezetéki fúrásban a szarmata rétegek fölött különböző vastagságban durva kavics, kavicsos homok, homokkő, szürke homok települ, mely közé az egyes fúrásokban eltérő eloszlással vékonyabb agyagos rétegek is iktatódnak. E homokok és kavicsos rétegek anyaga túlnyomórészben a Mórágy környékén már a pannóniai tenger idejében is — legalább részben — felszínen álló gránit alaphegység lehordásából származó törmelék: vörös, illetve rózsaszínű ortoklász és kevesebb fehér, triklin földpát és kvarc. E törmelékes, összetételében igen változó rétegcsoport részben a transzgredáló pannon beltenger abráziós üledéke, részben pedig a délnyugati szárazföldről betorkolló folyóknak és időnként lezúduló torrens vizeknek a partok közelében fölhalmozott hordaléka. E különböző származás okozza az anyag egyenetlen eloszlását és a közeli fúrásokban észlel** Felső miocén. *** Pliocén.