Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

A földtan szerepe a városok vízellátásában 147 pülésének, hegyszerkezeti viszonyainak aknákkal, illetőleg tárókkal való megvizsgálása egy-egy ilyen építkezés legelső és legfontosabb előmunkálata és elsőrendű geolőgusfeladat! örvendetes, hogy a most folyó duzzasztók, öntöző- és völgyzárógátak építési munkálatainál a geológus közreműködése a legteljesebb mértékben érvényesül. A talajvíz igénybevételénél már a legritkább esetben kerül sor a geológus közreműködésére. A talajvíz könnyen elérhető, ásott kúthoz minek kellene geológus, mint ahogy kis fejfájáshoz, vagy a kis ujj megvágásához sem hívnak még orvost! Ám a talajvíz igen sok tényező függvénye! Előfordulása, mennyisége, utánpótlása nemcsak az altalaj kőzettani szerkezetétől, hanem az egész környező terület földtani felépítésétől is függ. Még a legfiatalabb holocén és pleisztocén üledékekben tárolódó talajvíz elöfolrdulása is igen szeszélyes lehet. Vegyük csak az Alföldet, ahol mérhetetlen fontossága van a régi vízhálózat, vízfolyások lefutása kinyomozásának. Ezek t. i. kavicsos, homokos régi folyóágyak, folyómedrek, árkok, amelyeket ma lösz, vagy futóhomok takar. Ezekben nagymennyiségű talajvíz tárolódik és áramlik, míg a szomszédos területek vízszegények, nagyobb vízhozamú kutak telepítésére tehát alkalmatlanok. E régi medrek, folyóágyak, árkok felismeréséhez, felkutatásához földtani iskolázolttság kell. Legyen szabad e helyen Sümeghy József dr.

1 alföldi földtani kutatásaira utalnom, amelyek eredményét az 1942. február 3-án megtartott ülésünkön hallottuk (2.) és ahol a gondos vizsgálatoknak igen sok vízdús régi folyómedret sikerült megállapítania. De utalhatok Vendl Aladár professzornak a Kiscelli fennsíkon végzett ilynemű vizsgálataira is, amelyekkel a szeszélyes talajvízeloszlás okát abban mutatta ki, hogy a víz itt is a kiscelli agyag felszínébe vájódott és a régi torrens törmelékkel kitöltött árkokban áramlik, ezek átmetszési helyein lépnek ki a gyenge források is, míg az árkok melletti kiscelli agyagban nem találnak vizet. A felszínt vastag lösz fedi és eltakarja az árkok lefutását is. (3.) A talajvíz tespedő (stagnáló), vagy áramló voltának eldöntése is igen fontos. Áramló talajvíz esetében nélkülözhetetlen az áramlás irányának ismerete, mert e felszínhez közel fekvő, könnyen fertőződő talajvíznek a kitermelés helyéhez vezető útját ismerni kell, hoigy felhasználhatósága eldönthető legyen. A közellátás szolgálatába állított vizkútfőknek védőterület kell. Körülhatárolásának mikéntje és mértéke ugyancsak a földtani viszonyoktól, az áramlás irányától és mértékétől függ, mert egyes esetekben elegendő egy egyszerű kör, máskor az áramlást le- és felfelé követő nagyobb terület szükséges, nehogy föntről szennyeződhessék, vagy el1 Sümeghy József: Az Alföld földtani felépítése, különös tekintettel a belvizek feltörésére. A Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottsága 1. sz. kiadv. Bp. 1942. p. 139. 10*